Nem tudni, hányan utaztak eddig a felcsúti kisvasúton – Erdélyi Katalin a Klubrádióban

kisvasut

 

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány azzal az indoklással tagadta meg az Átlátszó adatigénylését, hogy ők nem látnak el közfeladatot és nem kaptak pénzt a költségvetésből.

 


Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

 

Január végén az Átlátszó közérdekű adatigényléssel fordult a Mészáros Lőrinc által vezetett A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz, hogy megtudjuk, hányan utaztak eddig a 600 millió forint uniós támogatásból épült felcsúti kisvasúton. Az alapítvány ennek ellenére az adatszolgáltatást azzal utasította vissza, hogy az alapítvány nem lát el közfeladatot és nem kaptak közpénzt – mondta el Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója.

Kapcsolódó cikk:

Mészáros Lőrinc alapítványa nem mondja meg, hányan utaztak eddig a felcsúti kisvasúton

Az interjú 17:40-től hallható:

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.

 

  • fortin

    Az 1. és 3. pont közötti ellentmodás miatt a 3-at pontosítani kellene, vagy árnyalni, vagy vmit csinálni.

  • wallenberg8807

    Az nem a Jobbik elszigeteltségét bizonyítja hogy a Nemzeti Front és Szabadság Párt átment cionistába, hanem azt hogy azokat kilóra felvásárolták az izraeliek, tehát már zsebben vannak, míg a Jobbikot nem tudják felvásárolni az izraeliek, mert nem eladó.

    • Tóth János

      És ezt mivel tudod bizonyitani!!! Van róla fényképed vagy hivatalos dokumentumod? Vagy csak szájkaratét játszol!!

      • wallenberg8807

        http://www.haaretz.com/weekend/week-s-end/the-daughter-as-de-demonizer-1.335743
        By Adar Primor | Jan. 7, 2011 | 11:37 AM
        “the National Front has always been Zionistic and always defended Israel’s right to exist”

        Maguk az izraeliek írták meg hogy az FN az cionista, a Jobbik meg köztudottan vállaltan anticionista, tehát értelemszerű ha a cionista szélsőjobboldali pártok elhatárolódnak az anticionista Jobbiktól.

        • agysebeszet

          tőlem mindenki abban hisz amiben akar, de hogy a jobbikban nincsenek zsidók? LOL
          az egész banda kémekből, kettős-ügynökből áll – néha lebukik egy-egy, aztán gyorsan terelik a témát máshová

          • Norbert Vass

            Lebukni az mszpben szoktak meg az szdsz-ben én a Jobbikban egyetlen egy kettős ügynökről sem tudok, de ha te igen, mondj egyet.

    • Guest

      Vagy mert a nyugat-európai szélsőjobb inkább a Jobbik által szopkodott muszlimokkal szemben nyilvánulnak meg… 😀

    • özv. Szvedlacsekné Amálka

      Vagy mert a nyugati-európai szélsőjobb inkább a muszlimokkal szemben nyilvánul meg, mivel náluk ők a bevándorlók, akikkel problémájuk van :)

    • Lali52

      Nem eladó persze, minden párt mögött állnak érdekcsoportok akik pénzelik. Miért olyan nehéz elképzelni, hogy máshol mással van baja a szélsőjobbnak ? Ahol sok az arab bevándorló ott azzal, ahol a mexikói, ott azzal. Másrészt az ellenségem ellensége logika működik. Ezért az a látszólagos ellentmondás sem zavarja őket, hogy az iszlám nem tűri a többi vallást. Nem náluk, hanem sehol.

    • Jim

      nagyon egyszerü a világod

    • Péter Cseplész

      persze! Már megvették mások, akik nem a zsidók. :)

  • Dollar Zrinyi

    Nagyon épüketes a tájékoztató,igyekszem résztvenni a megbeszélésen,és több, valóban a jövö szempontjából meghatározó szellemi irányzatra, il.képviselöjére hivta fel a figyelmet.

  • SnowAngel

    Szomorú és zavaros történet. Arról szól, hogy megpróbált arra menni, ami valami jobbat ígért, de tévedett, és csak nagyobb bajba keverte magát ahelyett, hogy előre léphetett volna. Biztos, hogy az ő hibája?

  • Horizont

    Semmi sem véletlen, ahogy ez az élettörténet sem! Nagyon sajnálom ezt a szerencsétlen boldogtalan nőt. Már a gyerekkora is egy tragédia aztán szerintem az ő gyerekeinek se volt felhőtlen a családi életük….zsinórban rossz batyut kaptak és cipelik a hátukon. Zsuzsa egy gyenge nő aki egyik rossz lépés után a másikat lépte és ide jutott. Szívből sajnálom, de nem sok esélyt látok arra, hogy magától kikecmeregjen ebből! Mennyi ilyen Zsuzsa élhet így köztünk……:( Azért drukkolok neki.Hátha…..

  • Somorjai Zsuzsi

    Ükszi kakszi, több megértést és kevesebb észosztást. VAgyis több emberséget.

  • Jozsef Kolowrat

    Hallgattassek meg a tobbi fel is. Az emberek szeretnek szubjektiven, feligazsagokat mondani, dolgokat elhallgatni.

  • Wendriner Piroska

    Amikor eljön az idő, és hajléktalan leszek, én nem maradok itthon. Irány az első bécsi női hajléktalanszálló, aztán munkakeresés.

  • Bela Kesz

    Minden értelmes érven felül + 1 ! Ha Pakson súlyos üzemzavar áll elő ,akkor az Ország energia ellátásának a fele kiesik. !Értelmetlen és Bűntény az ország ellen Paks 2.!

    • Ferenczi Krisztián

      Kérlek nézz utána, hány atomerőmű működik a világban, aztán annak, hogy ezek közül hányat kellett végleg leállítani üzemzavar miatt, esetleg nem ártana utána nézni, hogy azok milyen típusúak voltak és miért keletkezett az üzemzavar, szóba jöhet-e ez Paks 2-nél, és számold ki, hogy ennek mégis mekkora lehet akkor a valószínűsége, hogy bekövetkezik.

      Ha a repülő meg elromlik, akkor lezuhansz és biztosan meghalsz. Tehát remélem mindenhova gyalog mész.

      Paks 2-vel nem az a probléma, hogy atom, hanem az, hogy teljesen előkészítetlen. Paks 2 ellen érvelni ebben a helyzetben legalább akkora baromság, mint Paks 2 mellett. Nem tudunk semmit. Egy vakablakon nézünk ki, és fogalmunk sincs, hogy a kormány balra fordításának mi lesz a következménye. Olyasmi ez kb, mint tesztelés nélkül bevenni egy új gyógyszert. Az is lehet, hogy hatni fog, és ez a legjobb döntés, meg az is lehet, hogy nem. A lényeg az, hogy ezt jelen állapotban nem tudjuk eldönteni.

      • Palkó Márton

        2032 megáll Paks1, azaz a hazai villamosenergia termelés fele kiesik! Addig valamit építeni kell helyette, amely a nap 24 órájában képes az alapenergia ellátására. Lehetne megújuló energiaforrás is, ha megvalósítható lenne ekkora energiamennyiség tárolása, mert energia gyakorlatilag folyamatosan kell, a nap és a szél meg csak a nap egy részében áll rendelkezésre. Hasonlatodra visszatérve a ravatalon már felesleges gyógyszert beadni a páciensnek!

        • Bálint Pelhős

          1. Az itt előadott anyag nagy hibája Paks I szerepeltetése a számokban. De ettől még beszélgessünk a lehetőségeinkről.

          2. Mindenki adottnak veszi, hogy az áramigényeket márpedig ki kell szolgálni, ehhez éjjel-nappal biztosítani kell egy alapkapacitást. És most képzeljük magunkat 2030-ba: Minden háztartásban okosmérőórák lesznek, amik akár percenként kapják a vezérlőjelet az MVM-től (most már épül ehhez a mobilhálózat 450MHz-en!). Minden okosmérőórának lehet majd “olcsó” és “bármikor” kimenete. Az “olcsó” kimeneten csak akkor lesz (távolról vezérelt) áram, ha túltermelés van (süt a nap). A “bármikor” kimeneten mindig van, de ezért többet fizetek. A háztartásomban egy okoskütyü (melyet az okostelefonomról bárhonnan vezérelhetek is) eldönti, hogy melyik fogyasztómnak melyik áramot adja. A fagyasztó/klíma az “olcsó” áramot kapja, mindaddig amíg a hőmérséklet el nem ér egy kritikus szintet, akkor már átvált a drágább “bármikor” forrásra. Az elektromos autóm töltése csak “olcsó” áramra van kötve. És így tovább… ami ma csak ipari méretekben megoldott, 2030-ra már ott lehet minden háztartásban. A komplett áram ökoszisztémát kell újragondolni, nem csak az áramtermelést!

          3. A kormányunk feladata, hogy a szabályozást úgy alakítsa, hogy a gazdasági szereplőket elmozdítsa olyan irányba, mely az ország (=állampolgárok!) érdekeit szolgálja. Ha a traffikokkal meg tudják védeni a gyermekemet a cigihez jutástól, akkor talán meg tudják oldani a zöld energia preferálását is a környezetszennyezők ellenében. Csak akarat kérdése.

          • Palkó Márton

            3. Örülnék, ha gyermekeink egészsége vezérelte volna a kormányt, de sajnos valószínűbb hogy a fő indíték a barátok anyagi gyarapodása volt! 😛
            2. Az elképzelés nagyon jó, csak egy kalap pénz hiányzik hozzá és a rezsi csökkentett szolgáltatók még 2050-ben sem fognak erre vagyonokat áldozni! Nekik valahogy az érdekük a fogyasztás növelése, ha alacsonyan kell tartaniuk az energiára felszámított haszonkulcsot.
            A terveket az álmokkal nem jó összekeverni! Az is a tervekben van, hogy évente 30000 elektromos autót helyezünk üzembe Magyarországon. Ha így haladunk tovább, akkor hagyományosból sem sikerül ennyit eladni évente.
            Az energia tudatos életmódhoz energia hatékony házakat kellene építeni. Igaz jelenleg könnyű lenne az új házakat így felépíteni, mert azt az évi százat csak össze tudnánk hozni.
            De mi lesz azzal a pár millióval, amely megépült és nem ilyen???
            Ki tudja az új technológiát megfinanszírozni? Attól, hogy valami 10-20 év alatt megtérül, még nem biztos, hogy van rá pénze az embereknek. Ha kölcsönből akarjuk ugyanezt elérni, akkor a teljes megtérülés már 50 év, amit nem lehet meggyőzően eladni az embereknek!

          • Ferenczi Krisztián

            2. Ez egyáltalán nem így működik, ahogy leírtad. Először is, a napenergia nem olcsó. Megtérülést úgy számolnak általában, hogy ha te felszereled a házad tetejére, akkor amit így nem kell megvenned áramot, vagy KÁT formájában megvesz a szolgáltató, durván emelt áron, na, azzal számolva, a 20-25 éves élettartamon belül megtérül. Ja, úgy könnyű! Számoljunk nagyker áron! Ja, hogy úgy meg soha a büdös életben nem térülne meg, tehát a valódi piaci versenyben csak drága áramot ad?
            Az atomenergiában és a napelemekben van egy közös tulajdonság. Mindkettő olcsón ad áramot, miután már fel lett építve. Nagyon drágán. De csak azután! Meg az is közös, hogy véges az élettartamuk, és az általuk nyújtott energia árába nem csak az “üzemanyagot” kell számolni, hanem magának az “erőműnek” az építését is.
            Aztán ott a probléma, hogy az igények ettől még ingadozni fognak, amiket jelenleg Németország péládul szénerőművekkel old meg. Wow! Hát az kell ám ide, amit nyerünk a réven, máris elveszítettük a vámon. Bármelyik üzem és erőmű, de még egy autó is akkor fogyaszt jól és működik optimálisan, ha folyamatos és egyenletes üzemre van szükség. Ha állandóan indítgatni, meg leállítani kell, az durván emeli az egységnyi energiára jutó szennyezést.
            Szóval igen, marha jól hangzik, csak ez tipikus példája annak, hogy mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között: elméletileg semmi, gyakorlatilag meg nagyon is sok.
            3. Maximálisan egyetértek azzal, ahogy definiáltad az állam feladatát, magam is ezen az állásponton vagyok. Azzal viszont nem, hogy bármi csak akarat kérdése lenne. Már csak azért sem, mert teljes élettartamra vizsgálva, példának okáért a napelem egyáltalán nem olyan zöld, mint azt sokan hiszik. Kezdjük ott, hogy a tiszta szilíciumhoz 1100 fokos kemence kell. Nem véletlenül nincs még megoldva a napelem cellák újrahasznosítása, mert a jelenlegi technológiákkal több energiába kerül legyártani, majd “elemeire” bontani, mint amennyit egész élete során termel. Annak meg sok értelme nincs, hogy 1000 energiából gyártunk vmit, amiből aztán kinyerünk 900 egységnyi energiát. Az EU még csak előírta, hogy záros határidőn belül szeretné megoldani ezt a problémát, hogy ne Afrikába kelljen exportálni, mint korábban történt ez az elektronikai hulladékokkal. De még nincs megoldva.

    • Palkó Márton

      Az ország energia ellátó rendszerében sokkal egyszerűbb üzemzavart okozni, mint az agyonvédett Pasi erőműben. Ha az energiaelosztó rendszer gerincében ledől 4-5 oszlop
      (Tavaly Szabolcsban, Karácsony előtt Budapest környékén!), akkor hatalmas területek maradnak napokig áram nélkül, ami anarchiához, polgárháborúhoz vezethet!

      Azon senki sem aggódik, hogy a hatalmas oszlopok lábából elég csak két tucat csavart eltávolítani és kártyavárként omlanak össze az első széllökéstől, de Paksi katasztrófával riogatnak. Csavarkulcsot minden hülye tud vásárolni, de rakétát, bombát szerencsére nem árulnak minden sarkon!

      Paks kiesésére vannak a nemzetközi szerződések és az egységes európai energiaellátó rendszer. Ez nem jelenti azt, hogy érdemes onnan behozni az energiát, de nem kell akkora tartalékkapacitásokat építeni egy országnak sem.

  • Teng-Hsziao Gerzson

    Szep, szep, de nehany kerdes azert felmerul bennem (a teljes tanulmanyt nem volt idom elolvasni meg, ha abban ezekre a kerdesekre talalni valaszt, akkor tekintsetek oket targytalannak):
    – Mibol kovetkezne az, hogy az aruforgalom 30%-a atterelodik vasutra?
    – Ebben a szamitasban ugye benne van az is, hogy a meglevo ket paksi blokk sem tart orokke?
    – Ha jol tudom, Paks jelenleg kb. 37-40%-at termeli meg a teljes aramszuksegletnek (a pontos szamot sajnos nem tudom). A megujulokbol pedig 27% keletkezne a modell szerint. A tobbi honnan lenne? Import?

  • FTibor

    Szerintem az ügy komolysága nem engedi meg, hogy :

    1. Komoly szakmai tapasztalat nélkül készítsen valaki ilyen dokumentációt.
    Készítette Sáfár Fanni, aki egy 25 éves földrajz szakos hallgató :) lektorálta egy földrajz-tanár (?) és egy villamosmérnök (ő még azt mondom rendben van).

    2. A kutatást a “Rockefeller Brothers Fund” támogatta, ami egy amerikai családi vállalkozás, kétlem, hogy az ország érdekeit tartották szem előtt.

    3. 2030-ig számoltatták ki az energiatermelést, de sehol nincs megemlítve, hogy 2032-től 2 évenként
    leáll MIND A 4 jelenlegi paksi blokk! Ez azt jelenti, hogy az általuk 2030-ra kiszámított energia fele “eltűnik”.

    4. A tanulmányban szereplő alaperőművek nem teszik lehetővé a biztonságos működést.

    Hozzáteszem én nem vagyok szakember, csak egy energetikai szakmérnök hallgató, de már nekem is több sebből vérzik a történet!
    Szerintem szakmai tapasztalattal rendelkező hazai támogatású kutató-csoportban keressétek a megfelelő válaszokat ha objektíven akarjátok látni az energiaügyet.

  • Punk Béka

    Na most van az, hogy az Atlatszo-nak egy büdös fillért sem fogok adni a jövőben!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    (valószínűleg mesterséges bomlasztás történt az Átlátszónál, mert a publikált adatok a fenti cikkben egzakt hazugságokra alapoznak, tehát az Átlátszó DEZINFORMÁL)

    írd be a google ba: Allegro projekt, vagy Akademik Lomonosov és számolj egy sokkal egyszerűbb matekkal.

  • Dirk

    Paks II egyértelműen szükségtelen, és valóban merénylet az ország ellen. Stratégiailag is a legrosszabb megoldás. Növekszik a feszültség világszerte, egy esetleges háború esetén a központi energiatermelés kiiktatásával megbénul az egész ország.
    A megújuló energia decentralizált energiaellátást, ezáltal nagyobb energiafüggetlenséget biztosít, és az ellenség egy esetleges háborúban az országot gyakorlatilag házanként kellene, hogy szétbombázza, ami iszonyatos plusz terhet róna rá. (Paks II esetén elég 1 bombát ledobni, azzal Magyarország meghalt!)
    Természetesen van egy másik szempont is: a megújuló energia helyben termelődik, és többnyire helyben is használódik fel, azaz nagyrészt nem folyik át a központi ellátó rendszeren -> a politika nem tud belőle lenyúlni. Ez utóbbi Orbánék baja, ezért sújtják adókkal például a napelemeket is. Terelgetik a népet abba az irányba, ahol a politika tud mutyizni, azaz kirabolni minket. Hazaáruló tetves c***** banda!!!!!

  • Juhász Zoltán

    Üdv.

    Az MTA 2008-as becslése a geotermikus hővagyont 60 PJ-ra becsüli, az ismert, jószerével véletlen fúrások (MOL) alapján elért rezervoákat véve alapul. Egyes privát szektorok mérései ennek a mennyiségnek a tízezerszeresét jósolják, és a becslés nemzetközi befektetői körök által is elfogadott hazai szervezetek segítségével (itt nem nevesíthetem) készültek el… Ez Paks éves teljesítményének a többszöröse áramban és hőben!

    A Szélenergia kapacitásunk egy relatíve kis területen képes lenne hazánk elkövetkezendő 10 éves energiaigényét biztonságosan szavatolni.
    (A jelenlegi 330 MW durván 400 Hektár területet foglal el, a biztonsági és egyéb rátartásokkal együtt.)
    Ez a 330 MW a szélbizonytalanság okán évi 2000 – 2200 órában áll rendelkezésre. Paks teljesítményének eléréséhez, 8000 órában kell termelni!
    Ennek mentén: négyszer ennyi szélgenerátor adna évi 8000 órában 330 MW-ot, és hússzor ennyi, azaz 80000 hektárnyi terület – 6600 MW szélkapacitást, ami már Paks 80%-val megegyező teljesítményt tud biztosítani széljárástól függetlenül!
    A területet nem kell kivonni a mezőgazdasági termelés alól!
    Viszonyításképp: Budapest területe 52500 Hektár.

    A Napenergia kapacitásunk hasonló, legkevesebb 10 éves energiafedezetre elégséges.
    1 MW napelem felülete 2 hektár. Ez évi 1000 órában képes termelni (ennyit süt megfelelően évente a nap átlagosan) Azaz 16 hektár évi 8000 órában áramot tud 1 MW teljesítménnyel adni, azaz 26000 hektár napelem kiválthatja Paks 80%-t.

    A biomassza – biogáz, rendszerek, a hazai 5.5 millió hektár 10%-véve (mondom 10 százalékát) alapul hőkapacitásuk tekintetében a hazai igények felét, energiakapacitásuk tekintetében Paks 20-25%-t tudnák előállítani… (1000 üzemegység – ezer kistelepülésen, egyenként 250-500 kWh áram és 300-650 kWh hőteljesítménnyel/üzem, mintegy 500 MW érhető el) Mindezt úgy, hogy az üzemek megteremtik a fenntartható mezőgazdasági termelés alapjait!

    A vízenergiáról most nem beszélnék.. Lehet felesleges is…

    • Palkó Márton

      Átnéztem a számításait és ön a matematikát és az energetikát összekeveri!
      Matematikailag lehetséges hogy ugyanannyi Paks 2 2400MW kapacitásával 8760 óra alatt megtermelt 21024GWh energia és a 21000MW kapacitású (84 millió darab 250W napelemtábla) napelemekkel 1000 óra alatt megtermelt energia, de az utóbbi csak 1000 órában áll rendelkezésre, a többi időre (7760 óra) el kell azt tárolni!!!
      Ön következetesen keveri az időt és a kapacitást! Attól hogy a napelem területét (kapacitást) megnöveli például 2Ha-16Ha, attól 1MW helyett 8MW energiát termel, de ugyanúgy csak 1000 óra időtartamban és nem az ön által figyelembe vett 1MW 8000 órában.
      Ugyanezt a számítási csodát követi el a szélenergiánál. Akár mekkorára növeli a szélerőművek kapacitását, azok nem fognak 8760 órában energiát termelni, csak maximum 2000 órában!!!
      Ön a tárolás kérdését egy egyszerű matematikai egyszerűsítéssel megoldja! Nevetséges!

      Ugyancsak értelmetlen a szélenergia és napenergia kapacitást, ami egy teljesítmény az ország 10 éves energiafedezetével összehasonlítani, ami munka vagy energia mennyiség.
      Almát cseresznyével már alsóban sem adunk össze és nem állítunk fel relációt közötte.

      Vízenergiáról nem beszél, mert lehet, hogy felesleges. Ausztriában azért lehetséges napelemeket (800MW) és szélerőműveket üzemeltetni (250MW), mert van 108 vízi erőművük 4400MW kapacitásban, amelyek könnyen szabályozhatóak és alkalmasak a felesleges energiát eltárolni (visszaszivattyúzzák a vizet a felső tározókba) és a szükséges időpontban leadni. Nekünk van 50MW vízi erőművünk. Na ezért nincsenek szélerőműveink, illetve amelyek vannak, azokat az osztrákok üzemeltetik!

      A biomassza erőművekben szénhidrogéneket égetünk el, amelyek ugyanúgy CO2 kibocsájtással járnak, így azok kapacitását az egyre csökkenő kibocsájtási határértékek korlátozzák. Jelenleg sikerült az ország mezőgazdaságát oda juttatni, hogy már élelmiszerből sem vagyunk önellátóak, nem még akkor, ha a termőterületek 10% erőművek tüzelőanyagát fogja termelni. 😛

  • két karakter

    “a villamosenergia-igények kismértékben, átlagosan évi 0,88%-kal nőnek” – ez az érték honnan jön ki? nem vagyok szaki, de nekünk energetika előadáson azt mondták, h szűkség van a bővülésre, h nőhessen az ipar. erre mondjuk ki kéne térni mindenképp egy ilyen elemzésben, h ezzel mi a helyzet. illetve a paks1 2000MW-áról kéne valamit mondani, az h lesz pótolva, miután le kell állítani?

  • Palkó Márton

    Sajnos aki ezt a cikket írta, annak a legalapvetőbb műszaki ismeretei is hiányosak.
    Pár kérdés, amit egyszerűen figyelmen kívül hagytak.
    1. A jelenlegi Paksi erőmű már élettartama végére ért, felújításokkal sikerült kitolni 2032-re a bezárását. Akkor kiesik hazánk alap energiaellátásának közel a fele. Ezt a kapacitást pótolni kell és nem utólag, hanem időben, előbb! Gyakorlatilag Paks 2 üzembe állásával a régi erőmű leállítható, így azok együttes kapacitásával számolni erőteljes csúsztatás!
    2. A megújuló energiaforrások által termelt energia csak a nap egy bizonyos időszakában keletkezik, az energia gazdaságos és ekkora mennyiségben (30.000MWh) történő tárolására nem létezik megoldás.
    3. Az atomerőműveket nem szabad a szükséglet függvényében szabályozgatni! Veszélyes játék!
    4: Egy nyári napra láttunk példát, de egy borús téli hétre nem! Akkor hol lesz a megújuló energia? Ráadásul az évi fogyasztásnövekedésről itt már megfeledkeztek, gyakorlatilag azonos grafikon szerepel 2011 és 2030 évben is. Addig a fogyasztás 15-20% növekedni fog!
    5 Jelenleg is van olyan energia fogyasztási csúcs, amikor 30% villamosenergiát kell behoznunk! Mi lesz akkor, ha a mostani alapkapacitást a felére csökkentjük?
    6 Az energiaklub forgatókönyve szerint, ha nem épül PAKS 2, azaz nem lesz atomenergia, akkor honnan veszik a 2000 MW atomenergiát? A folyamatosnak tekinthető 5000 MW fogyasztást milyen erőművek biztosítják???

    • József Kurucz Váradi

      A szükséges energiát a megújulók bőven és gazdaságosabban biztosítanák nálunk is, nem csak az “elmaradt” nyugaton!
      Az energiamegtakarító beruházásokról sem szabad megfeledkezni, mert meggyőződésem, hogy a fejlettebb gyártási és szállítási technológiák nem csak kevesebb embert, hanem kevesebb energiát is igényelnek.

      • Palkó Márton

        Bőven és gazdaságosabban? Adatokból ért az ember. Anélkül csak populista reklámszöveg. Magyarországon a beruházások jelentős részét nem mi végezzük! Ki tudja miért, de a beruházók a nagyobb energiaigényű, környezetre veszélyesebb, nem a legmodernebb technológiákat telepítik hozzánk. 😛
        Magánberuházásoknál a 10-20 éves megtérülés nem elég ösztönző és a magánszemélyeknek nagy többsége nem rendelkezik elég tőkével ahhoz, hogy többszörös áron energia hatékony megoldásokat alkalmazzon a hagyományos technológia helyett. (Lásd hány ember tudja a környezetszennyező gazdaságtalan autóját új energiatakarékos, netalán elektromos autóra cserélni!) (A háromrétegű üvegezést tartalmazó modern ablakok négyzetméter ára is többszöröse a hagyományos hőszigetelt ablakokénak)(“A++ “hűtőkészülék és “A ” hűtőkészülék fogyasztáskülönbsége 10 év alatt téríti meg a kezdeti árkülönbséget!) :-(

  • GHz

    Halihó!
    Miért 2030 a kérdés?
    Aztán a harmincas évek közepén meglepődünk, hogy a mostani reaktorok sorra leállításra kerülnek?
    Nem azzal kellene foglalkozni, hogy mi lesz ’30-ban, hanem azzal, hogy mi lesz a jelenlegi atomerőmű nélkül.

  • Szandi Mandi

    Az Energiaklub rossz adatokból, téves számítással jó következtetést von le, amikor azt mondja, hogy nincs szükség Paks II-re.

    Egy évtizeddel ezelőtt, amikor a paksi bővítést komolyan fontolgatni kezdték, a régióban áramhiány volt, és a hazai nagy hőerőművek elképesztően magas csúcsidei tarifát tudtak kizsarolni a rendszerirányítótól.
    Jelenleg azonban 6 országból, 12 vezetéken keresztül importálhatunk villamosenergiát, és gyorsan haladunk afelé, amikor egész Európa közös egy villamosenergia-rendszert működtet.
    Tudomásul kell vennünk, hogy az európai közös áramtőzsde kb. felére csökkentette az erőművi átlagárakat, és hatalmas túlkínálatot eredményezett az árampiacon.
    Normális ember nem állíthatja hogy a 6 országon keresztül érkező import bármiféle ellátási kockázatot jelenthetne. Épp ellenkezőleg: az import már jelenleg is megbízhatóbb forrás, mint a hazai nagyerőművek.

    Ha nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot az, hogy szénhidrogénekből 1 országból érkező 70%-os importhányaddal kell együttélnünk, akkor milyen alapon állítja bárki azt, hogy a villamosenergia-ellátásban a 6 országból érkező 20%-os importarány nemzetbiztonsági kockázatot jelent?

    Ilyen körülmények között egetverő baromság volna az import kiváltása céljából új erőműveket építenünk.
    És még nagyobb baromság egy új nagyerőmű építését az adófizetők pénzéből, a gazdaságossági számítások mellőzésével, hatalmi erővel áterőszakolni.

    Ez a közpénzek nagy kárt okozó hűtlen kezelése, amiért a civil szervezeteknek már régen be kellett volna perelniük a kormányt, és ha itthon nem tudnak dűlőre jutni, akkor egészen a Hágai Bíróságig kéne vinniük az ügyet.

    Az atomerőművek gazdasági és pénzügyi adatai ugyanis világszerte nyilvánosak, tehát az Orbán-kormány nem hivatkozhat nemzetbiztonsági szempontokra akkor, amikor a Paks II gazdaságossági és megtérülési számításainak közzétételéről van szó.

    Tehát a lényeg: sem Paks II, sem pedig a megújulók erőltetése nem elfogadható.

    A belátható jövőben az európai villamosenergiatermelés már önmagában is képes volna biztonságosan ellátni a magyar igényeket.

    Tehát a belátható jövőben Magyarországon csak magánbefektetésből, szigorúan piaci körülmények között indokolt új erőműveket létesíteni.

    • Ferenczi Krisztián

      “Ha nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot az, hogy szénhidrogénekből 1 országból érkező 70%-os importhányaddal kell együttélnünk, akkor milyen alapon állítja bárki azt, hogy a villamosenergia-ellátásban a 6 országból érkező 20%-os importarány nemzetbiztonsági kockázatot jelent?”

      Aztakurva 😀 Ekkora egy méretes csúsztatásos bizonyítást. “Ha apa ihat, és hülyére verheti anyut minden este, a rendőrség nem csinál semmit, akkor én is ihatok és hülyére verhetem anyut, és tulajdonképpen akkor ez azt jelenti, hogy nőket verni nem is bűncselekmény.”

      “Normális ember nem állíthatja hogy a 6 országon keresztül érkező import bármiféle ellátási kockázatot jelenthetne.”

      Nyilván. Elő sem fordulhat, hogy a helyzet megváltozik idővel. Sőt, soha elő sem fordulhat, hogy a piacon vmi probléma lesz, és az árak emelkedni fognak, vagy ellátási probléma lép fel, esetleg csökken az export áram mennyisége, vagy arról már nem is beszélve, hogy hálózati probléma lép fel, esetleg beszakad a Ft, vagy bármi oknál fogva megszűnik ez a nagy egyetértés. Elvégre az elmúlt 100 évben volt 2 világháború, összeomlott és felemelkedett pár ország, az USA vezető nagyhatalom lett, világhódító útjára indult a kommunizmus, majd földbe is állt, volt néhány gazdasági világválság. De tényleg, normális ember nem állíthatja, hogy az importra építés túlzott kockázat és kitettség.

      “És még nagyobb baromság egy új nagyerőmű építését az adófizetők pénzéből, a gazdaságossági számítások mellőzésével, hatalmi erővel áterőszakolni.”

      Szerintem csak ez a rész baromság. Az EU még messze nem olyan erős, és nem tud olyan ellátás biztonságot nyújtani, mint amennyit te feltételezel. És ez nem olyan, hogy majd biztosan lesznek előjelek a problémákról, te meg majd akkor hirtelen felhúzol néhány új erőművet és meg van oldva a probléma. Jócskán előre kell gondolkodni. Tudod kik gondolkodtak ilyen könnyelműen? A devizahitelesek. Mekkora esély volt rá, hogy a CHF 10 éven belül a duplájára erősödik? Kb 0. Gondolták ők. Eléggé orosz rulett, amit javasolsz. Ettől még persze jogos, hogy egyáltalán nincs előkészítve a döntés, így sem amellett nem lehet érvelni, hogy kell, meg sem amellett, hogy nem kell. Mert nem tudunk semmit. És ami problémásabb, hogy senki nem tud semmit, mert a szükséges hátterű tanulmányok nem készültek el.

      • Szandi Mandi

        Azért a szimpla süketelés helyett egy kicsit komolyabban is vehetted volna a témát :-)

        Magyarország GDP-jének több mint 70%-a a külpiacokon realizálódik. Ami azt jelenti, hogy a pénzünk több mint 70%-át külföldön keressük meg, és külföldön költjük el.
        Magyarország egész jóléte már évszázadok óta a nemzetközi kooperációra épül.
        Tehát már az önellátás gondolatának puszta felvetése is totális tudatlanságról árulkodik.

        Sok dolog van, amiben a magyar gazdaság versenyképes tud lenni a világpiacon.
        Azonban a villamosenergiatermelés nem tartozik ezek közé a dolgok közé.
        Európa más országaiban sokkal olcsóbban lehet áramot termelni, mint nálunk.
        Tehát a saját magunk ellenségei volnánk, ha pont ebben akarnánk önellátók lenni.

        Az elmúlt 2 év során a szomszédainkkal közös villamosenergia-piac megteremtése már eddig is kb. a felére csökkentette a hazai árampiaci árakat, és a további országok bekapcsolódásával az árcsökkenés még tovább fog folytatódni.
        Már jelenleg is 6 országon és 12 vezetéken keresztül tudunk áramot importálni.
        Ez olyan megbízható ellátás, amit csak fél Európa lebombázása tudna megszakítani.
        Tehát csak egy üldözési mániás őrült láthat az áramimportban ellátási kockázatot.
        A helyzet ugyanis pont fordított: az import már jelenleg is nagyobb ellátásbiztonságot ad, mint a csupán néhány nagyerőműre épülő hazai áramtermelés.

        De még ha meg is érné új erőműveket építenünk, akkor is hatalmas baromság volna az ország eladósítása árán az oroszokkal atomerőművet bővíttetni.
        Egyrészt azért baromság, mivel ez a bővítés túl sokba kerül, tehát biztos hogy ráfizetéses lenne az importhoz képest.
        Másrészt pedig azért baromság, mivel maga a kormány sem képes számításokkal igazolni, hogy ez a beruházás az ország gazdasági érdekeit szolgálja.
        Tehát ez az állami vagyon különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelésének minősülne.

        Az elkövetkező 20 évben a legolcsóbb és legbiztonságosabb kapacitásnövelést a határkeresztező villamosenergia távvezetékek bővítése biztosítaná.
        Atomerőművet pedig majd csak akkor érdemes építeni, amikor már az olcsó, nagy biztonsággal és kevés radioaktív hulladékot termelő hibrid tóriumos vagy fúziós reaktorok is a piacra kerülnek.
        Azok ugyanis már hazai tüzelőanyag-ellátással is működni tudnának, tehát versenyképes áron valódi energetikai függetlenséget tudnának biztosítani.
        A kormány által erőltetett Paks II viszont a fűtőanyag import miatt csak tovább tartósítaná a függőségünket.
        Tehát a Paks II melletti “legfőbb érv”, az “energetikai függetlenség” is csak egy nagy hazugság.

        • József Kurucz Váradi

          Szandi!
          A napelemekkel előállított áram és az egyéb alternatívok ára nálunk csak a különadók miatt több, mint máshol! Meg azért, mert értelmesebb országokban támogatják a felépítésüket és nem tiltják, mint nálunk a szélkereket.
          Hát még ha építésük tömegessé válna és megérné itthon gyártani ezeket!

          • Ferenczi Krisztián

            “Meg azért, mert értelmesebb országokban támogatják a felépítésüket és nem tiltják, mint nálunk a szélkereket.”

            És akkor megint kilyukadtunk oda, hogy támogatások híján egyáltalán nem versenyképesek effektíve semmivel. Drágán bárki elő tud állítani áramot, ilyen trükköket én is tudok, ha az állam ad elég támogatást, piezo kristályokból fogok utakat építeni, amikben a forgalom áramot termel! Na? Ugyan soha a büdös életben nem hozza vissza azt a pénzt, amennyit ráköltünk, és nagyon drágán fog, nagyon kevés áramot előállítani, de hát minek foglalkozzunk ilyen apróságokkal.

        • Ferenczi Krisztián

          “Magyarország GDP-jének több mint 70%-a a külpiacokon realizálódik. Ami azt jelenti, hogy a pénzünk több mint 70%-át külföldön keressük meg, és külföldön költjük el.Magyarország egész jóléte már évszázadok óta a nemzetközi kooperációra épül.”

          Igen-igen, ezt Oroszország is elmondhatja, és ahelyett, hogy törekedett volna néhány fejlesztésre, hogy kitettségét csökkentse, legyen saját ipara és ne csak az energiahordozókból jöjjön pénz, akkor effektíve most nem lenne ekkora szarban.

          “Európa más országaiban sokkal olcsóbban lehet áramot termelni, mint nálunk.Tehát a saját magunk ellenségei volnánk, ha pont ebben akarnánk önellátók lenni.”

          Érdekes módon, eddig sikerült megoldani, és ez nem tűnik annyira lehetetlennek, amint nem naperőművekkel szeretnénk ezt elérni. Egyébként a napenergia annyira nem olcsó, mint sokan képzelik. Ugyan a felépítése után már “ingyen van az üzemanyag”, azt azért sok pénzből és energiából le kell gyártani.

          “A kormány által erőltetett Paks II viszont a fűtőanyag import miatt csak tovább tartósítaná a függőségünket.”

          Igen, ez igaz, én nem is Paks II mellett érveltem, hanem azon túlegyszerűsített megoldás ellen, ami szerint csak importra kellene támaszkodni, és az lesz a tuti megoldás. Energia kérdésben kiszolgáltatottá válni az egyik legdurvább dolog a világon. Az orosz függés sem véletlenül veszélyes. Ha olcsón meg lehet oldani a függetlenséget, azt fent kell tartani. Ha viszont ennek horribilis az ára, nyilván nem. Ezt nem tudjuk, mert nem készültek előkészítő tanulmányok, te sem tudod. Nem tudunk semmit. Paks II mellett érvelni jelen helyzetben ugyanakkora hülyeség, mint ellene, és osztani az észt bármi mellett. NEM TUDJUK! Ez a helyes válasz. Van egy elméleted, de az kb annyira megalapozott, mint a kormányé Paks II mellett. Semennyire. Vagy ha elfogadjuk a te érveidet, ugyanilyen erős érvekkel tud élni a kormány is. És egyik út sem helyes.

      • József Kurucz Váradi

        Nem az importra, hanem a megújulókra épülő energiaellátás a téma! Hollandiában már sűrűn előfordul, hogy a szélerőművekben és napelemekkel előállított áramból napi feleslegük keletkezik, amelyet az egyesített EU rendszer mindden további nélkül fel tudott venni, majd szükség esetén a hiányt később pótolta!

        • Ferenczi Krisztián

          “Nem az importra, hanem a megújulókra épülő energiaellátás a téma!”

          Nem igazán értem, hogy ezt miért nekem mondja, nem én indultam ebbe az irányba, hanem Szandi Mandi.

          “Hollandiában már”

          Az érvelés és levezetés ott hibázik, hogy Olaszország pedig nyáron tengerparti turista paradicsom, akkor ezek szerint Finnország is azzá tud válni? Nem, nem tud, mert rohadt hideg ott a tenger. Svájc síparadicsom, akkor mi is azzá tudunk válni? Nem, mert nincsenek olyan magas hegyeink. Az egyéni adottságokat nem ártana figyelembe venni, különben csúnya felsülés lesz a vége. Jó, hogy nem azzal jön, hogy csináljunk mi is árapály erőműveket, merthogy a Hollandoknak az is van.

          Oké, hogy Hollandiában felesleg van, a Szaudiak pedig csináltak sóolvadékos naperőművet a sivatagjukba, de nálunk nem fúj folyamatosan és egyenletesen a szél, másrészt nem süt 3200 órát egy évben a Nap.

          Sokat eső vizünk sincs.

          Ne hasonlítsuk már össze a körtét a lóval. Nálunk, ami jelenleg szóba jöhet és értelme is lenne, az ESETLEG a geotermikus. Minden mást lehet ugyan erőltetni, csak nincs sok értelme. Nincs hozzá adottságunk. Persze lehet pedzegetni, hogy összefogunk másokkal, és összeurópai ellátásra törekszünk, de ez egészen addig működik, míg vki nem szeretne kilépni vmi oknál fogva. Lásd például a Görög € kérdést. Nem azt mondom, hogy ez nem lehet út, csak ne tegyünk úgy, mint ha ez annyira könnyű lenne, és már csak annyi hiányzik, hogy az állam szórja bele a pénzt támogatás formájában. Bár ilyenkor mindig felmerül, ha a Hollandoknak bevállt és rentábilis, akkor tulajdonképpen egy jövedelmező üzletet miért is kellene támogatni? Vagy akkor mindjárt ki is derült, hogy ezek csak támogatásokkal versenyképesek, tehát effektíve megújulók, mégis dupla áron szolgáltatják az áramot? De ha meg nem, akkor megint ott a kérdés, hogy miért is kell a megújulóknak irdatlan mennyiségű támogatás?

        • Palkó Márton

          A felesleg felvétele azt jelentette, hogy eladták nekünk, akiknek nincs kapacitás tartalékunk, majd a hiány pótlása azt jelentette, hogy mi a drágán Pakson megtermelt energiát adjuk nekik vissza este. Ha mindenkinek lesz megújuló energiája, akkor nem lesz kinek eladni a felesleget, de amikor a megújuló energiák hiányoznak, akkor kell olyan erőmű, amely energiával látja el az országot. Persze, ha közben kitalálják, hogyan lehet az energiát elraktározni, akkor megváltozik a helyzet.

    • József Kurucz Váradi

      A világ gazdaságilag vezető országaiban (talán nem véletlenül!) egyre kevésbé számolnak az atomerőművekkel, mert a létesítésük a biztonsági előírások miatt mintegy 50%-al megdrágult, ennélfogva nem tudnak versenyképes áron előállítani áramot. A megújulók ára pedig jelntősen csökkent. (A napelemeké harmadára, a szélkerekeké negyedével, a hőszivattyúké harmadával az utóbbi években)
      Viszont van az alternatívoknak egy hatalmas hátránya: az üzletkötői jutalékuk gyakorlatilag nulla! Egy atomerőműnél pedig milliárdos összeg!
      Ezért szükséges nálunk is a napelemek és társaik különadójának, majd a velük termelt energiának a megadóztatása – amelyre szerintem hamarosan sor kerül e inortodox rendszerben. Ezek a különadók adják a fedezetet a felesleges atomerőművi beruházásra, majd a gazdaságtalan üzemeltetés kompenzációjára. (No, meg valószínű, hogy nem én kapom az üzletkötői jutalékot, mert ha igen, akkor én is ragaszkodom ahhoz, hogy atomerőmű épüljön!)
      A napelemek és szélerőművek mellett un. csúcserőművek építése elkerülhetetlen lesz, valamit a villamos hálózatok kontinensnyi összekapcsolása – pl. a meg nem épített atomerőművek árából.
      Az energiatakarékossági beruházásokkal egyébként akár felére is csökkenthetnénk a nyersolaj és földgáz felhasználást, illetve behozatalt, amelyi szintén jelentősen csökkentené az utánuk kifizetett üzletkötői jutalékot.
      Akkor elhiszitek, hogy ezek előtérbe kerülnek MO-n egyhamar?

  • Kis

    Azzal kezdem (tudom, közhely, de ezért is igaz!): az ember
    abból fõz, amije van. No, nézzük, mi is van a „konyhában”
    és miért ez van! Van barnaszén tüzelésû erõmûvünk, van
    gáztüzelésû, van egy picike vízerõmû, és van a PAKS 1., ez
    utóbbi még – ha minden jól megy – 2032-ig üzemel,
    (’32-’33-ban az 1. blokkját le kell állítani) ezt követõen
    elõreláthatólag ’34-ben, aztán ’36-ban, majd ’37-ben már
    folyamatosan állnak le egyenként a blokkjai, (vita van arról,
    lehet-e további élettartam hosszabbítással az üzemeltetés
    idejét kitolni?) a teljesítményt kb. 500-500 MW-onként
    csökkentve. 2037-ben már – ha megépül – csak az új, 2×1200
    MW-os új blokkok üzemelnek.
    http://atomenergiainfo.hu/wp-content/uploads/2014/11/hazank.jpg
    A MAVIR 2014. november
    elején publikálta ezt a „A Magyar Villamosenergia-rendszer
    közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése
    2014” című évente felülvizsgált legújabb
    tanulmányát,
    amely a hazai villamosenergia-rendszer jelenéről és jövőjéről
    ad képet.
    Mindez akkor igaz, ha PAKS 1. élettartam
    hosszabbítása a mai tervek szerint megvalósul mind a 4 blokkra,
    illetve a PAKS 2. bõvítés 2×1200 MW-os blokkokkal megvalósul
    2030-ra. Korábbra ütemezik, de legyünk realisták, szerintem 2030
    elõtt nem épül meg, ha ez így lesz, akkor ez a táblázat úgy
    módosul, hogy a “zöld” Paks5, 6 négyzetek egy oszloppal
    (5 év) jobbra tolódnak.

    Alapvetések:

    Az emberiség
    fejlõdése jelenleg – csak a materiális oldalt tekintve – az
    energiatermelésen alapszik. Ez túlnyomó részben ma fosszilis
    tûzelõanyagokon (szén, kõolaj, földgáz) termelõdik, jelentõs
    ma már a nukleáris energiatermelõ kapacitás és számottevõ
    vizienergia termelés is van a világban. Az utóbbi 20-25 évben
    kezdenek a technológia fejlõdése kapcsán, az ún. környezetbarát
    energia termelõ eszközök is elõtérbe kerülni. (szélturbina,
    napelemek, napkollektorok, stb.) Azért nem említem a
    biomassza-erõmûvet, mert az a szerves anyagok felhasználása
    miatt nyugodtan tekinthetõ bûnös tevékenységnek, a bioetanol
    termelése szintén, hiszen termõtalajt vesz el az élelmiszer
    termeléstõl és elõállítása közel ugyanannyi fosszilis
    tûzelõanyagba kerül, mint amennyit a bioetanolból egyáltalán
    kinyerhetünk. ( egyébként ezek a módok az állami támogatások
    miatt léptek elõtérbe, egy korábbi hibás tudományos(?) állítás
    miatt, mármint, hogy „megújulóknak” gondolták(gondolják))
    Talán mondani sem kell, hogy a ma egyre terjedõ fatüzelésû
    energiatermelést talán a legaljasabban mondják „megújulónak”
    (hamarosan, kevesebb mint 20 év alatt vége is lesz, más kérdés,
    hogy akkorra pl. a magyar erdõket gyakorlatilag ki fogják irtani),
    hiszen a fák „újratermelése” 20-30 év, eltüzelni meg „egy
    pillanat”…

    A CO2 kvótakereskedelem a kapitalista biznisz cinikus
    megnyilvánulása. Gondolj bele!

    MO.-on a szénkitermelést gyakorlatilag megszüntették (éljen
    a környezetbarátság!) Jelenleg két helyen van még megemlítendõ
    termelés; a Gagarin erõmûnek a Mátra-alján és a Vértesben, de
    ez utóbbi is bezárás elõtt áll. A kormány ugyan meghirdette
    a széntermelés újraindítását, de jelenleg még olyan hatalmas
    nemzetközi nyomás van ez ellen (ne részletezzük, miért), hogy
    kicsi az esélye, hogy a közeljövõben számottevõ mértékben ez
    sikerülhet.
    A földgáz szükségletünk kb. 70-75 %-át
    Oroszországtól vesszük. Ne beszéljünk a jelenleg is zajló
    Ukrajnai háború okozta veszélyekrõl az ellátást illetõen, no
    meg a kerülõutak (Déli Áramlat stb.) bizonytalanságairól.

    Egy atomerõmû üzemanyaga általában uránoxid ,
    1,2…2,4…3,6% U235 izotóp arányra dúsítva, amely megfelelõ
    tokokba helyezve, adott geometriai alakzatban kerül az
    atomreaktorba, hogy szabályozható láncreakció során
    hõtermelésre legyen használható, amely hõenergiából aztán
    villamos energiát állítanak elõ. Az ilyen energiatermelés
    alapvetõ tulajdonsága, hogy az így kialakított üzemanyag cellák
    3-5 évig használhatók, fizikai méretük és tömegük nem túl
    nagy, könnyen kezelhetõ, raktározható és a nyomottvizes
    technológia biztonságosan kézben tartható. Itt azonnal jegyezzük
    meg, hogy ezzel, hogy az üzemanyag nem nagy tömegû, tárolható,
    hatalmas elõny egy bizonytalan politikai, gazdasági helyzetben,
    azaz 5-10 éves fûtõelem készlet az erõmû tárolóiban minden
    további nélkül készletezhetõ!

    A paksi erõmûben hálózatra termelt energia eladási
    ára kicsit több mint a fele a gáz és szénerõmû termelte
    energia átlagárának. Tegyük hozzá, ez az eladási ár
    nyereséges, beleértve a radioaktív hulladéktárolás költségeit
    és az erõmû 2037 utáni leszerelési költségeit is. A szél és
    napelemes áramtermelés költségei pedig átlagáron számolva kb.
    duplája ennek. (Előadás (Horváth Miklós) az előkészítésről
    (kapacitás fenntartás): http://youtu.be/8cKeECv1Uhs)

    “A nukleáris erőművekre jellemző rendkívül nagy
    energiasűrűségnek köszönhetően az atomerőműben megtermelt
    villamos energia az országban legolcsóbb. Ez 2010-ben 11,16 Ft/kWh
    körül alakult. Fontos megjegyezni, hogy a megtermelt villamos
    energia árbevétele fedezetet a nyújt Paksi Atomerőmű működését
    és biztonságát magába foglaló karbantartásokra, a termelt
    villamos energia éves üzemi költésegeire, illetve az atomerőmű
    élettartamának lejártakor a később felmerülő leszerelési
    költségekre.” (forrás: http://mvm.hu)

    Vízerõmûvet akartunk építeni a Dunán a ’80-as évek végén,
    de a rendszerváltás viharai között a zöldek alattomosan
    lázítottak ellene (lásd Duna Kör csoport tevékenysége) és
    mindenki bevette a zöld-maszlagnak az erõmû veszélyeirõl
    terjesztett környezetkárosító hatását és nem építettük
    meg! MO. ismét óriás hibát vétett a jövõje ellen, mert a
    veszély mérlegelése elmaradt, (elhittük!) és a szlovákok
    (gyakorlatilag a mi kárunkra, lásd a mosoni Duna vidék
    lepusztulását, amelynek oka, hogy a magyar rész nem épült meg!)
    persze megépítették és gyakorlatilag minimális üzemeltetési
    költség mellett termelik a környezetet nem szennyezõ villamos
    energiát.

    A 2011-ben készült Nemzeti Energia Stratégia szerint:
    •Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségletünk
    62%-át
    •Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a
    import
    •Erõmûparkunk elöregedõ, többségében alacsony
    hatásfokú egységekbõl áll. 2020…2025-ig 700-1500 MW termelő
    kapacitás esik elöregedés miatt. Nagy kérdés a mátrai Gagagrin
    erőmű, mi lesz vele, felújításra szorul, a lignitbázis, amire
    alapozott az energia termelése, rendelkezésre áll. “A
    hazai erőművek beépített bruttó teljesítőképessége 2013.
    december 31-én 9197 MW volt, amelyből a nagyerőművek 7653 MW, a
    kiserőművek pedig 1544 MW kapacitást képviseltek. A beépített
    közel 9200 MW teljesítőképességből azonban csak 7604 MW volt a
    ténylegesen rendelkezésre álló állandó kapacitás.

    Az erőművek jövőbeli teljesítőképességét
    megvizsgálva képet kaphatunk arról, hogy egyes erőművek várható
    leállítását, selejtezését figyelembe véve közép- és hosszú
    távon, 2025-2030-ig mekkora beépített kapacitás maradhat a hazai
    villamosenergia-rendszerben.
    http://atomenergiainfo.hu/wp-content/uploads/2014/11/eromuvek.jpg
    (Forrás: MAVIR 2014 nov. jelentés)

    •Megújuló-energia hasznosításunk
    mindössze 7,3% és ennek is több
    mint 50%-a
    tûzifa együtt tüzelésbõl
    származik (e nélkül a hazai
    megújuló részarány 2-2,5%
    lenne!)
    •Épületeink
    energiafelhasználása pazarló
    •Nincs energetikai szempontok
    szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk

    Fentiekből látható, hogy igencsak gyorsan dönteni kell, az
    ország teherbíró képességét és energia igényét illetve a
    kieső kapacitásokat figyelembe véve, mikor és milyen erőművet
    építünk. Kézenfekvőnek látszik gázturbinás blokkok építése,
    de ennek ellentmond a már így is igen magas és egyoldalú
    gázimport függés. Szenes (lignites) erőmű lehet a mátrai
    felújítása, de ez nem elég egyrészt, másrészt az EU jelenlegi
    CO2 kvóta politikája miatt kérdéses a megvalósíthatósága is.

    Én azt gondolom, az alapvetéseket tekintve, egyértelmû, hogy
    az atomerõmû energiatermelési költségeket nézve messze
    veri a többit. Amit mérlegelni és elemezni kell, az a biztonsági
    kockázat, amit az ország vállal egy atomerõmûvel.

    Atomerõmûvet építeni – vállalkozásban – jó üzlet. Ha
    ezt nézzük, itt fontos döntési szempontok: 1. ki lesz a
    tulajdonosa, 2. ki és hogyan finanszírozza, milyen ütemben és
    hogyan törleszt a leendõ tulajdonos, 3. megfelel-e a
    létesítendő erőmű a világon jelenleg elfogadott nukleáris
    biztonsági előírásoknak, 4. megvan-e a szakképzett, fegyelmezett
    építõ és üzemeltetõ személyzet ill. kiképezhetõ-e adott
    idõre.

    A jelenleg tervezett atomerőmű
    tulajdonosa a magyar állam lesz, az Oroszországgal kötött
    szerződés szerint 10 mrdEURO hitelt – ez a létesítési
    költség 80%-a – Oroszország ad, 20%-ot pedig Magyarország.
    Nem elhanyagolható az a körülmény, hogy a szerződés szerint MO.
    a létesítés összköltségéből 40%-ban beszállító lehet, ami
    a munkerőfelhasználást és a kiszolgáló ipari beszállítási
    igényt tekintve igen jelentős az ország számára. Az orosz hitel
    2014(!) és 2025 között használható fel és a törlesztését
    2026-ban kell kezdeni, kifutási ideje 25 év, kamatozása sávos, “a
    magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos
    kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok
    működésbe lépéséig felvett hitelre, de nem később, mint 2026.
    március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos,
    a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95
    százalékos lesz a kölcsön kamata.” (forrás:
    Vedomosztyi és Interfax, de ezt később Varga Mihály
    miniszter is megerősítette)

    Biztonság.
    A Paks 1.
    erőmű a világon jelenleg biztonsági szempont szerint kialakított
    kategóriákat tekintve a 2. biztonsági kategóriába tartozik. A
    Paks 2. tervezett erőmű a jelenleg építésre elfogadott 3.
    biztonsági kategóriát képviseli, kettősfalú, páncélozott
    kontémentes főépülettel, repülőgép becsapódás ellen is
    védett. ”

    Ma már csak olyan atomerőművek épülhetnek Európában,
    amelyekben 3+ generációs reaktorblokkok működnek. Ezekben a
    biztonságot garantaláló rendszerek ún. passzív biztonsági
    rendszerek, ami azt jelenti, hogy adott helyzetben segédenergia
    nélkül, a fizikai törvények alapján avatkoznak be a reaktor
    működésébe és állítják le a láncreakciót. Ezek nem
    igényelnek sem elektronikus, sem mechanikus vezérlést. A
    biztonságot maguk az erőműben zajló fizikai folyamatok
    garantálják.

    A
    Paksra szánt MIR-1200-ban négy ilyen passzív
    rendszer van. Fukusimában a reaktor belseje nem kapott elég hűtést,
    felrepedtek a fűtőelemrudak, és cirkóniumburkolatuk anyaga
    reakcióba lépett a hűtővízzel. Emiatt hidrogéngáz fejlődött,
    ami robbanást okozott. Ha a MIR-1200-nál ilyen helyzet áll
    elő, akkor a robbanásveszélyes gázt elégetik az úgynevezett
    elvonó (rekombinátor) egységek. Ha kilyukadna a reaktortartály, a
    fűtőelemek olvadékát a tartály alá épített, speciális
    kompozitanyagból készült csapda fogná fel, megakadályozva, hogy
    az olvadékban újra beinduljon a láncreakció. Az oroszok egyelőre
    egy kínai erőmű (Tianwan) új blokkjába szerelték fel ezt a
    technológiát, és ezzel épülnek a leningrádi
    és a novovoronyezsi
    erőművek új blokkjai is. Utóbbiak a következő években indulnak
    el, így Paks II. indulásáig (2024) körülbelül 10 éve üzemelnek
    majd.
    http://static.origos.hu/s/partners/infografika/img/eromu.jpg

    Egyebekben az új erőmű
    úgyanúgy, ahogyan a Paks 1. is, ún. nyomottvizes reaktorokkal
    működik, azaz nagynyomású víz szállítja a termelt hőt a
    reaktorból a gőzfejlesztőkbe, majd a termelt gőzzel hajtják
    meg a turbina-generátor rendszert és termelik a villamos energiát.
    A tervezett erőmű 2×1200 MW villamos teljesítményre képes,
    teljesítménye szabályozható és élettartama min. 60 év.

    Tisztelni kell a tényt, hogy az Energiaklub
    altarnatív megoldási javaslattal állt elő
    Paks bővítésével szemben. A jelenleg nyilvánosság előtt
    lévő javaslat azonban bántóan hiányos abból a
    szempontból, hogy nem tárgyalja a bemutatott alternatív megoldás
    költségeit, a lehetséges finanszírozási forrásokat, az
    engedélyezési eljárást, a rendelkezésre álló idő alatt a
    kapacítás kiépítés ütemezését (kiöregedő erőművek
    pótlása), ennek reális lehetőségét és a várható fajlagos
    piaci energia árat. Paks 2. esetében az építés
    megvalósítható a kívánt idő alatt (2015…2030), a háttéripar
    és a munkaerő rendelkezésre áll, a paksi szakembergárda 30
    éves tapasztalattal rendelkezik a nyomottvizes reaktorral működő
    blokkok üzemeltetése terén, a megtermelt villamos energia fajlagos
    költsége kb. fele a fosszilis alapon termelő erőművek fajlagos
    energia árának és kb. harmada a szélturbinával ill.
    napenergiával termelt energia árának. Várjuk, hogy az Energiaklub
    finomítja javaslatait és megvalósítható, a magyar
    életszínvonalnak és fizetőképességnek megfelelő alternatív
    javaslattal áll elő.

    A jövő közeli évtizedei – figyelembe véve a magyar
    erőműpark elöregedését – bőven adna alkalmat annak
    megvalósítására is, ami igazán kedvező lenne az ország
    biztonságos, „kevert” ellátására!

    2015. január.

  • Guest

    Elolvastam a cikket és a nálam valószínűleg szintekkel hozzáértőbb emberek hozzászólásait is, laikusként az a meglátásom, hogy olyan ez, mint Paks I. “tervezése” volt, nem érte meg a számok alapján, aztán szerencsénk lett és csúszott, modernebb lett és most jó, hogy van. Mindkét oldalon folyik a találgatás üveggolyó nélkül :)

    Már most tízezerszám adnak el elektromos autókat, ezt senki nem számolta bele a növekedésbe, sem az áramfogyasztás, sem a potenciális tárolás területén. Mire sietni? Senki ne képzelje, hogy a 100 évre tervezett panelokból mindenki kiköltözik 50 év múlva, senki se számítson arra, hogy megfelelő karbantartás és fejlesztés mellett nem lehet tovább hosszabbítani az üzemidőket. Nagyobb problémát fognak jelenteni a magyar külső megfelelési kényszerrel nem rendelkező népeknél elöregedő reaktorok, mert ők sem fogják lekapcsolni azokat, ugyanis ha nincs áram a WC-ben, lázad a nép. Na ott majd durrognak a reaktorok, ha nem találunk itt ki valamit nekik is.

    Nem számolt senki azzal, hogy már 5-10 éven belül csak napelemeknél megduplázódhat a hatásfok:
    “A példátlan hatékonyságot a Sydney-ben tartott kültéri teszteken érték
    el, amit az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium (NREL)
    létesítményének független mérései is megerősítették. “Ez a napfény
    elektromossággá alakításának valaha jelentett legnagyobb hatékonysága” –
    nyilatkozott a fejlesztést magáénak tudó Új Dél-Walesi Egyetem (UNSW)
    professzora, Martin Green, az intézmény Fejlett Fotovillamossági
    Központjának igazgatója. “Kereskedelemben elérhető napelemeket
    használtunk, a módszer azonban új volt, vagyis a hatékonyságbeli
    fejlődés azonnal elérhető lehet a napenergia ipar számára” – tette hozzá
    dr. Mark Keevers, a projekt vezetője.”

    Nem számolt senki az akkumulátorok kapacitásának rohamos növekedésével: A Stanford kutatócsoportja olyan elektródát fejlesztett
    ki lítiumion-akkumulátorhoz, amely 6000 töltésciklus után is 85
    százalékos kapacitással üzemel. A jelenleg forgalomban lévő akkuk
    nagyjából ezer teljes ciklust bírnak. Az új elektróda ráadásul akár
    tízszeresére is növelheti a lítiumion-akkumulátorok kapacitását. A
    fejlesztésről részletesen a Nature Nanotechnology oldalain, illetve a Stanford honlapján számolnak be a kutatók.

    Volt aki említette pl a 4. generációs reaktorok közül az Allegrót, de lehetne említeni a másik ötöt is, képzeljük el, 2025-ben már nagyban építkezünk Pakson, lehívtuk a hitelt, a politikusok és sleppjük ellopták, ami jár nekik, amikor kijön a hír, hogy valamelyik 4. generációs működik, megy Thoriummal is, nem kell tárolni a kiégett fűtőelemeket stb. Mi azért befejezzük Paks 2-öt, mert már mutatni kell valamit, vagy ha nincs rá keret és nagy a tiltakozás otthagyjuk a betonbunkert a Paksi Gomba Kertész KFT-nek. Egyik megoldás sem túl jó.

    A geotermikus fronton is akár nagyot is alkothatunk, mint Izland, vagy nagyobbat….
    —-
    Persze, tudom, hogy ezek mind csak ígéretek, de nem valószínű, hogy egyik sem válik valóra, és az is valószínű, hogy lesz több is, én is tudnám még sorolni a német vízbontásos energia tárolási kutatásoktól kezdve az én saját fejemből kipattant idiótikus óriás lendkerék ötletéig: “A power-to-gas technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállaló
    Hydrogenics számításai szerint ez a megoldás akár terawattórás
    mennyiségben is képes lehet arra, hogy rendszerszinten felvegye a
    fölösleges villamos áramot. Mindezt hosszú távon képes elvégezni
    anélkül, hogy vissza kellene táplálnia a villamosenergia-rendszerbe,
    hiszen a hidrogén korlátlan mértékben keverhető a földgázhoz. A
    vezetékrendszer és a föld alatti gáztárolók pedig szinte határtalan
    tárolási kapacitást biztosítanak.”

    Szóval én csak “józan paraszti ésszel” tudom megközelíteni a kérdést, szerintem kár sietni, jelenleg lefelé megy a gáz ár még vagy 5-10 évig, rohamosan fejlődnek a technológiák, és megfelelő odafigyeléssel illetve karbantartással, az eredetileg 440 MW-s most már 500 MW-re emelve biztosan 2052-ig is sem lesznek csapágyasok, sőt talán még a hatásfokuk is tovább növelhető — ha megéri.

    Így a konklúzióm sem lehet más, óvatos alternatív fejlesztés piaci alapon, az állam ne segítse pénzzel, csak szabályzókkal, de ne is gátolja a fejlődést adókkal vagy adminisztratív eszközökkel sem. Paks 2-vel várjunk, költsük azt a pénzt most biztosabb beruházásokra. Igaz, így miből lehet majd korrumpálódni ekkorát? Nos erre sajnos nem tudom a választ…

    * forrásokat nem jelöltem meg, nem tudom mennyi linket enged a rendszer, de egy-egy mondat keresőbe másolásával elérhetőek az eredeti cikkek. :)

  • http://www.szabo-online.us/ papaAndy

    Elolvastam a cikket és a nálam valószínűleg szintekkel hozzáértőbb emberek hozzászólásait is, laikusként az a meglátásom, hogy olyan ez, mint Paks I. “tervezése” volt, nem érte meg a számok alapján, aztán szerencsénk lett és csúszott, modernebb lett és most jó, hogy van. Mindkét oldalon folyik a találgatás üveggolyó nélkül :)

    Már most tízezerszám adnak el elektromos autókat, ezt senki nem számolta bele a növekedésbe, sem az áramfogyasztás, sem a potenciális tárolás területén. Mire sietni? Senki ne képzelje, hogy a 100 évre tervezett panelokból mindenki kiköltözik 50 év múlva, senki se számítson arra, hogy megfelelő karbantartás és fejlesztés mellett nem lehet tovább hosszabbítani az üzemidőket. Nagyobb problémát fognak jelenteni a magyar külső megfelelési kényszerrel nem rendelkező népeknél elöregedő reaktorok, mert ők sem fogják lekapcsolni azokat, ugyanis ha nincs áram a WC-ben, lázad a nép. Na ott majd durrognak a reaktorok, ha nem találunk itt ki valamit nekik is.

    Nem számolt senki azzal, hogy már 5-10 éven belül csak napelemeknél megduplázódhat a hatásfok:
    “A példátlan hatékonyságot a Sydney-ben tartott kültéri teszteken érték el, amit az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium (NREL) létesítményének független mérései is megerősítették. “Ez a napfény elektromossággá alakításának valaha jelentett legnagyobb hatékonysága” – nyilatkozott a fejlesztést magáénak tudó Új Dél-Walesi Egyetem (UNSW) professzora, Martin Green, az intézmény Fejlett Fotovillamossági Központjának igazgatója. “Kereskedelemben elérhető napelemeket használtunk, a módszer azonban új volt, vagyis a hatékonyságbeli fejlődés azonnal elérhető lehet a napenergia ipar számára” – tette hozzá dr. Mark Keevers, a projekt vezetője.”

    Nem számolt senki az akkumulátorok kapacitásának rohamos növekedésével:
    “A Stanford kutatócsoportja olyan elektródát fejlesztett ki lítiumion-akkumulátorhoz, amely 6000 töltésciklus után is 85 százalékos kapacitással üzemel. A jelenleg forgalomban lévő akkuk nagyjából ezer teljes ciklust bírnak. Az új elektróda ráadásul akár tízszeresére is növelheti a lítiumion-akkumulátorok kapacitását. A fejlesztésről részletesen a Nature Nanotechnology oldalain, illetve a Stanford honlapján számolnak be a kutatók.”

    Volt aki említette pl a 4. generációs reaktorok közül az Allegrót, de lehetne említeni a másik ötöt is, képzeljük el, 2025-ben már nagyban építkezünk Pakson, lehívtuk a hitelt, a politikusok és sleppjük ellopták, ami jár nekik, amikor kijön a hír, hogy valamelyik 4. generációs működik, megy Thoriummal is, nem kell tárolni a kiégett fűtőelemeket stb. Mi azért befejezzük Paks 2-öt, mert már mutatni kell valamit, vagy ha nincs rá keret és nagy a tiltakozás otthagyjuk a betonbunkert a Paksi Gomba Kertész KFT-nek. Egyik megoldás sem túl jó.

    A geotermikus fronton is akár nagyot is alkothatunk, mint Izland, vagy nagyobbat….
    —-
    Persze, tudom, hogy ezek mind csak ígéretek, de nem valószínű, hogy egyik sem válik valóra, és az is valószínű, hogy lesz több is, én is tudnám még sorolni a német vízbontásos energia tárolási kutatásoktól kezdve az én saját fejemből kipattant idiótikus óriás lendkerék ötletéig: “A power-to-gas technológia fejlesztésében úttörő szerepet vállaló Hydrogenics számításai szerint ez a megoldás akár terawattórás mennyiségben is képes lehet arra, hogy rendszerszinten felvegye a fölösleges villamos áramot. Mindezt hosszú távon képes elvégezni anélkül, hogy vissza kellene táplálnia a villamosenergia-rendszerbe, hiszen a hidrogén korlátlan mértékben keverhető a földgázhoz. A vezetékrendszer és a föld alatti gáztárolók pedig szinte határtalan tárolási kapacitást biztosítanak.”

    Szóval én csak “józan paraszti ésszel” tudom megközelíteni a kérdést, szerintem kár sietni, jelenleg lefelé megy a gáz ár még vagy 5-10 évig, rohamosan fejlődnek a technológiák, és megfelelő odafigyeléssel illetve karbantartással, az eredetileg 440 MW-s most már 500 MW-re emelve biztosan 2052-ig is sem lesznek csapágyasok, sőt talán még a hatásfokuk is tovább növelhető — ha megéri.

    Így a konklúzióm sem lehet más, óvatos alternatív fejlesztés piaci alapon, az állam ne segítse pénzzel, csak szabályzókkal, de ne is gátolja a fejlődést adókkal vagy adminisztratív eszközökkel sem. Paks 2-vel várjunk, költsük azt a pénzt most biztosabb beruházásokra. Igaz, így miből lehet majd korrumpálódni ekkorát? Nos erre sajnos nem tudom a választ…

    * forrásokat nem jelöltem meg, csak idézőjelekkel jeleztem, mert nem tudom mennyi linket enged a rendszer, de egy-egy mondat keresőbe másolásával elérhetőek az eredeti cikkek. :)

  • István Torma

    Kérdés: ha az oktató húzza az időt, és mire belefárad az ember jó egy év után a körözésbe, s végén beszól a tanulónak, hogy 100.000 Forint, hogy elvigye vizsgázni (nem azt ígéri, hogy lefizeti a vizsgabiztost, és lesz jogsi, csak azt, hogy elvisz egy vizsgára, ami talán nem is sikerül), megvesztegetésnek (bűncselkemények) minősül-e, ha fizetek neki, csak hogy véget érjen a kínlódás?

  • Laciapu

    A “derék” gázszerelő vajon saját jogán ilyen barom, vagy parancsra?

  • Jozsef Kolowrat

    Neki muszaly a menyt valasztani. Ez az elet rendje!!

  • Ferenczi Krisztián

    Vendégblog, tehát meghívtak egy olyan civil szervezetet, amiről minden 1 évet természettudományi karon elvégzett kisdiák megmondja, hogy közük nincs a témához. Na jó, talán a biológusok nem, de azért a vegyészek és mérnökhallgatók igen.

    Nem kell meghívni a vendégblogba olyan bloggokat, amiknek színvonala nem üt meg egy minimális és elvárható szintet. Mi lesz a következő, ide költözik a mandiner is, meg a MNO-tól kirúgott újságírók?

    Az “Átlátszó” egy márka. Ha hivatkozási alapnak akarom használni, általában név az oknyomozás területén, megbízható forrásnak számít, illetve számított. Függetlenül attól, hogy vendégblog, vagy sem. Az energiaklubnak egyébként is van saját oldala, írjanak ott ilyen színvonaltalan cikkeket. És még be is raknak egy ábrát, hogy 2030-ban bizony számolnak Paks-sal, nem is kicsit. Ehhez mennyire kell már hülyének lenni ebben a témában?

  • Ferenczi Krisztián

    1. Ajjaj 😀 Javaslom, hogy egyszer keresse fel az ELTE TTK fizikai kémiai tanszéket. Szíves örömest fogják a maga orra alá tolni azokat a hibás cikkeket, amiket a tanszék a megjelenés után cafatokra cáfolt és rámutatott a hibákra. Szóval azért, mert az illető elvégzett egy szakot, az nem jelenti azt, hogy nem tévedhet és eshet áldozatul saját prekoncepcióinak. Ezért vannak a tudományos viták, mert bizony tévedhetünk, mind. Vitáztam én már végzett vegyésszel – én is azt tanultam -, aki a “bio”üzemanyagokból írta a szakdolgozatát, és mutattam rá, hogy kihagyott pár dolgot a számításából, amiket sem ő, sem a konzulense nem vettek észre, márpedig a teljes képhez nem árt figyelembe venni.

    De egyébként, amit csinálni szeretne, az a “tekintélyre hivatkozás” hibás érvelése: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/tekintelyre-hivatkozas Nem azért fikáztam őket, mert a személyeket vettem elő, hanem mert akárki is írta, lehet akármekkora doktori fokozata témában, ha vki a 2030-as ábrához berakja Paks-ot, és ez nem zavarja, az minimum tök hülye, de ha emellett van vmi tudományos fokozata, azonnal elvetetném. Mert ezt a hibát vagy véletlenül követte el, akkor azért alkalmatlan a posztjára, vagy direkt, akkor meg azért.

    2. Jogos. Viszont a vastagbőr nem is akar tudományos lenni, másrészt ezt a blogposztot az átlátszó FB oldala ajánlotta. Tehát a nevüket még ilyen szinten is adták hozzá. Ez pedig baj. Ez a téma elég komoly, ilyen hibás számítások és szakmaiatlan érvelésekkel nem kell rontani a helyzeten.
    3. A cikk azt sugallja, hogy Paks 2 nem indokolt. Holott Paks 2 indoka mindig is Paks 1 kieső energiájának pótlása. Ez jópofa, hogy apukának megmondom, hogy február 1-től ki van rúgva, mire a család pici gyermek kiszámolja, apukának nem kell új munkahelyet keresni, maradhat otthon játszani a gyerekekkel mostantól, mert a család anyagi helyzete meg van oldva január 31-ig. Gratulálok. És mégis, 2035-ben mi lesz? Kiesik az energia 40%-a, ők meg pótolják 25%-al. Wow.
    4. Nem ez az első hozzászólásom a témában, írtam én is és mások is indokokat bőven. Szerintem ha rákattint a nevemre, talál pár hozzászólást a témában. Idő hiányában nem érek rá mindig nulláról felépíteni a dolgokat, bár igyekszem.

  • Ferenczi Krisztián

    Kedves Sétapista!

    Én is köszönöm részletesen kifejtett gondolatait, amivel maximálisan egyet tudok érteni. Ahogy már írtam több helyen is, a “paksi vitában” nem az a kérdés, hogy legyen, vagy ne legyen, hanem az: “hogyan döntsünk?” Semmilyen tanulmány nem készült, a döntés nincs előkészítve. Itt nem arról van szó, hogy titkolják az előkészítő tanulmányokat, hanem azok egyértelműen nem is léteznek. A pályáztatás hiányáról nem is beszélve.

    Jelen körülmények között Paks 2 mellett érvelni legalább akkora ostobaság, mint ellene. Nem tudjuk! Éppen ezért kelek ki minden ostoba támadás ellen, mert NEM TUDJUK! Ez a fő probléma. Az LMP, ami követeli a leállítást, szintén a semmire alapozva, legalább olyan hülye, mint a Fidesz, aki ugyanerre a semmire alapozva belevág. Nincs különbség, az egyik kutya, a másik eb. Az Energia Klub pedig szélsőségesen elfogult, és minden tanulmánya eddig saját prekoncepciói mentén haladt. Én még nem találkoztam kivétellel. Mazsolázgatnak, rossz adatokat használnak, túloznak és próbálnak “zöldek” lenni, kifele meg szakmainak mutatkozni.

    Én általában liberális vagyok, de tudományos témákat érintő vitákban nem ismerek pardont. A hibás érveléseket, az elnagyolt számításokat, a buta becsléseket nem vagyok hajlandó megengedni egyik oldalon sem. Ez egzakt. Mérni kell, kutatni, összegyűjteni a rendelkezésekre álló adatokat, és simán ki kell esnie, hogy merre kell menni. Mi kell és mi nem kell a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. Egyáltalán mit lehet és mit nem. Most meg még politikai szinten mozog az egész, és ez elég komoly baj. Ahogy az is, hogy áltudományos próbálkozásokkal próbálja meg egy szervezet aláásni egy döntés helyességét, miközben megannyi úton és módon támadható egyenesben is az egész. Két féligazság nem fog kiadni egy egészet.

    Minden jót Önnek is!