Jól jöhet Mengyi Rolandnak, hogy az ügyében érintett cégek eltűnnek – Becker András a Klubrádióban

Holbok Sándor (balra) a Maradj talpon! című vetélkedőben - fotó: Maradj talpon!/Facebook
Holbok Sándor (balra) a Maradj talpon! című vetélkedőben - fotó: Maradj talpon!/Facebook

 

Az Átlátszó újságírója a Voldemort-ügy újabb részleteiről beszélt a Klubrádióban.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

Ahogy arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, tavaly novemberben döntött úgy a Mengyi-ügyben országosan ismertté vált Public Sector Tanácsadó Kft. taggyűlése, hogy a társaság nevét ANV Management Kft-re változtatják. Néhány héttel később viszont már a jogutód nélküli megszűnésről határoztak.

Public Sector Consulting és a Public Sector Tanácsadó Kft. több milliárd forintnyi pályázati pénzt az ő segítségükkel osztottak szét. A cégek Holbok Sándorhoz köthetők, akinek felbukkanása Mengyi Roland ügyében igazi szenzációt okozott – mondta el Becker András a Klubrádióban. Hozzátette azt is, hogy Holbok már elég régóta a Fidesz egyik szürke eminenciásának tekinthető, és közvetítő szerepet lát el az üzleti szféra és a párt között.

Ugyan ok-okozati viszony egyelőre nem bizonyítható a megszűnő cégek és a fideszes Voldemort ügye között, hogy a büntetőeljárás szempontjából nem hátrány, hogy az érintett cég nem aktív, hiszen egy végelszámolt cég vezetőit papírjait nehezebb előkeríteni.

A teljes beszélgetés 8:25-től hallható:

 

 

tetszett_a_cikk3

 

  • http://danielhomola.com/ bayeslaw

    a legnagyobb főbűn az, ha az y tengelyen úgy váltasz log-scale-re, hogy nem hívod fel rá a figyelmet.. úgy elég egyszerű elképesztő növekedéseket, vagy csökkenéseket kisimítani, v eltüntetni..

    • Cole Cash

      A fő bűn az, amikor olyannak magyarázod a statisztikát meg a diagrammot, aki összeadni meg kívonni se tud 😉

      • http://danielhomola.com/ bayeslaw

        ezzel nem értek egyet.. ebben szeretnék hinni:
        “If you can’t explain something to a first year student, then you haven’t really understood it.”

        • Cole Cash

          Ez ilyen nagyon mély ‘akart lenni': a lakosság nagyobbik felének teljesen mind1, hogy jó-e a diagramm, úgyse érti – és ők már nem fognak soha többet suliba járni 😉

        • Ferenczi Krisztián

          Ez nagyon jó egészen addig, amíg nem a kognitív disszonanciáján akarsz felülkerekedni. Ha valóban meg akarja érteni, akkor oké, de az esetek nagy részében a diagramoknál nem ez a helyzet. Tegyük hozzá: sajnos!

  • Drucker György

    Kedves Ildikó, nagyon jó a cikk ismertető. Azért hadd jegyezzem meg, hogy a “Megvágott tengelyek” eset jobb oldali ábrája ugyanúgy a teljes adatsort mutatja, mint a bal, csak a függőleges tengely eltérő léptékével fókuszál. A magyarázatra is oda kell figyelni … :)

  • OKdoki

    Értem én az elméleti megalapozást, és van is ennek létjogosultsága. Igen, fontos, hogy alapvető emberi értékek nevesítsünk és kiálljunk mellette. Viszont, kétlem, hogy lényegesen több embert lehet ezzel megérinteni, mint aki eddig is hasonló látásmódon osztozott. Igen, kell egy pontos megfogalmazása az alapoknak mert ebből fel lehetne építeni egy értelmes cselekvési tervet, illetve, hogy milyen tervel rendelkező politikai irányzatot értelmes támogatni. De ez a videó csak a bevezetésre volt jó, a megközelítési irány meghatározására.
    Szóval, az ide érkező emberek sokasága menekültnek számít. Lehet ezen vitatkozni, de értelmetlen. Nem mi határozzuk meg kik a menekültek, hanem a megoldási lehetőségeink. Tök felesleges azon vitatkozni, hogy szabad, lehet-e kerítést építeni? Hiszen a kerítés önmagában csak egy közlekedési útvonal lezárására, így útvonal terelésre szolgál. Kérdés az, mit teszünk mögé? Vannak regisztrációs pontok amelyek egy közös, értelmes megoldás részei, és nem a hivatalos kiutasítás eszközei? Lehet, elvek hívószavait politikusok fejéhez vágni, de minek? Az emberek félelmét kell kezelni. Igazából az agresszív, elutasító aki fél.
    Egy pillanatra érintetted is a kérdéskör első fontos láncszemét, de nem vetted észre, hogy lépésről-lépésre lehet a szemeket felfejteni. “Törökországban kell-e a menekültkérdést megoldani?” Törökországban, Törökország fogja eldönteni, hogy Ő mennyire része a megoldásnak. Ez a legalapvetőbb szuverenitás. A világnak segíteni kell, ez is csak úgy működik, hogy ez Törökországnak is megfelel. Szinte bizonyos, hogy nekik nem tűnik túl segítőkésznek, ha rájuk toljuk a menekültek minden problémáját. Itt beszélhetnénk pénzről, de ez csak mellék körülmény. Ugorjunk! Ott minimum 2,5 millió menekült él táborokban ( Jordániáról, Libanonról, Líbiáról és Egyiptomról is beszélek). Törökország nem lehet felróni, hogy nem akadályozza meg, hogy útra kelljenek (azaz most bekeményített, de ez csak az alkuk következménye, amit Merekl Kancellár próbál átvinni, az európai szövetségesek segítsége nélkül, sőt igazából hátba támadva tőlük, kárörvendő kacajukkal kísérve). Vajon, ki érti meg a következőket? Igen Bulgária képes a teljes déli határszakaszra kerítést építeni, ha ki akarja vonni magát a megoldásból, akár a többek. De Görögország, vagy akár Olaszország nem. Az országok nem építenek tengeri kerítést, több oknál fogva sem. A magyar vezetés hol húzza meg Európa határait? Ha kétmillió menekült befogadása a szétosztás által is gond, akkor két országnak befogadni nem az? Vagy Ők mehetnek a levesbe? Nembaj, legfeljebb nem járunk többé Athénba? Szolidaritás? Mi lenne, ha minket érne még ennél nagyobb probléma, amire a válasz az lenne, hogy legfeljebb nem járunk többet Budapestre vagy a Balatonra? Volt ilyen a történelemben, és akkor nem is a szolidaritás hiányzott, csak nem volt meg az erő és hatókör. Azaz jobb volt a status quo. Sokat tudok még hozzátenni, de időm az kevés van. Talán majd később!

  • OKdoki

    Csak lopott pillanataim vannak kommentelni. Furcsa, töredezett lesz, de hát ez van.
    Görögországba meg fognak érkezni a menekültek, de azok is akik nem azok. Görögország a többségüket nem tudja visszatoloncolni. Törökországba meg csak a törököket, azaz senkit. Akiket egyébként vissza lehet toloncolni, azok akiknél a nemzetközi jog, fogadó készség szikrája és a fizikai képesség erre alkalmat ad.

  • OKdoki

    Ha jól tudom, Líbiában az EU létrehozott egy befogadó központot. Olaszországhoz közel elfogott csempészbárkákról oda is visznek vissza embereket, akik ott adják be a kérelmüket, és várnak az elbírálása. Nyilván Líbia megfelelő segítségért cserében együttműködik addig amíg erre lehetősége van a központ kormányzatnak. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy valamennyi embert onnan is be kell fogadni, akiknél a menekült kérelem megalapozottnak tűnik, a többiek visszaküldésében meg segítséget várnak. De eddig a pontig erősen félős, vagy erősen elutasító embereknek is el kell jutni a témában, még ha érzelmileg nem is tudnak azonosulni a fenti videóval.
    Tehát, a görög hatóságok a majd 450 kilométeres partszakaszukon (csak a törökökkel határos vizek, nem a partvonal, mert az sokkal több) nem tudnak mit csinálni. Akár láthatják is (éjellátó készülékkel) a csónakon érkező menekülteket, de tenni szinte semmit nem tudnak. A hajóikat nem süllyeszthetik el. Maximum elkobozhatják az embercsempésztől és őt betehetik a dutyiba, de egymillió embert nem lehet dutyiba tenni, hiszen azt is fizetni kell, és erkölcsileg nem magyarázható. De a legfontosabb, hogy ez semmire sem megoldás. Törökországban is egyre zártabb táborokban éltek, alacsony színvonalon. Kit riaszt ez el? Vízbe nem ölhetik Őket és nem is akarnak ilyet tenni, mint ahogy számos görög határőr, katona kikérte magának ezt a feltételezést. Ha valaki az eddigi érvek után épelméjűnek érzi, hogy majd elmegy bárki katonasága, vagy Ő maga, hogy görög vizeken embereket lőjön a tengerbe, annak nem érdemes tovább magyarázni, bár érzékeltetem a helyzetet. Egyrészt a görög haderővel kell szembenéznie, akik ezt nem engedhetik meg a saját vizeiken, hiszen a következmények Őket terhelik, mindenféle jog alapján. Ha arra gondol, hogy megfogják a menekültek hajóját és vissza lökdösik török vizekre, még inkább, kirakják őket valamelyik török kikötőbe, annak elégé érdekes elképzelései vannak a nemzetközi jogról és lehetőségekről. Bárki bármilyen ügyes cserkész, a görög haderő azon kevés dolgok közé tartozik ami elég jól működik az abban az országban. Meglehetősen erős, és rendszeresek az imitált dogfight-ok a szomszéd légierejével. Nos, ha van azért valami ami a térségben erősebb a görög haderőnél, akkor az a török haderő….Nem lehet kirakni senkit a török partokon a belegyezésük nélkül. Egészen más a mezőn felhúzni egy kerítést, ahol az átmászást megkísérlőket vissza lehet zavarni, ha esetleg észreveszik. És ha nem? Na, igen! Mennyit is ér a kerítés itt? Múlt évben több, mint 12 000 menekült jutott úgy át a kerítésünkön, hogy már csak belül fogták el Őket. Hányat toloncoltak vissza Szerbiába? Tudtommal, egyet sem, mert Szerbia, a nemzetközi jogra hivatkozva nem tudja Őket fogadni. Ja, ha mi nem mutatunk szolidaritást! Ha nem keressük a közös megoldást, akkor annak is meglesz a következménye. Szóval magyar pártok szerint, megvédjük európát. Tényleg? A múltévi menekültek többségét már áttoltuk Ausztriába. Ja, a Szerbek meg hülyék! Ha hozzájuk bejut néhány tízezer menekült, akkor elosztás helyett, majd ott tartják az összeset és még a magyaroktól is visszavesznek. Hát persze! Nem kell szeretni a menekültet és a félelemnek is megvan a valóság alapja, de azért még gondolkodni lehet és kell is. Folyt köv! Sok-sok mindenről.

  • OKdoki

    Szóval, a menekültek vonulása lelassítható, ez nem vitás, de megállítható-e igazán? Tehát, a példa egyszerűsítése kedvéért vegyük azt, hogy már Görögországba vannak. “Ott gebedjenek meg, de mi nem engedjük át a bolgár, a macedón és az albán határon, mert kerítést építünk!” mondhatná az erősnek tűnő megoldások embere. Ezeket az országokat már meg sem kell kérni, de akár lehet is, és pénzt is adhat nekik a magyar kormány, a közös megoldásba vetett hit hiánya már megtette a hatását. A legjobb az, hogy “minden lánc csak annyira erős, amennyire erős a leggyengébb láncszeme”. Törökországnak és Görögországnak is van még tengeri határvonala. A Törökországból menekülők simán választhatnák a bolgár tengerpart felé vezető utakat is. Még ha húzna is kerítést néhány kilométeren keresztül a tengerpart mentén a bolgár kormány, akkor sem zárhatja le a strandokat. És megérkeztünk a probléma továbbgyűrűzéséhez. A menekült beszáll a csónakba és utazik 20-30-40 kilométert a Fekete-tengeren majd megérkezik a bolgár vizekre. itt elkapja a bolgár partiőrség. Aztán mi van? Törökországba nem viheti. Bár a kerítésig elszállíthatja és ott átlökhetik, de hamar véget kéne vetnie ennek a gyakorlatnak, mert panasszal fognak élni ellenük több fórumon, hogy hivatalosan lökdösnek át embereket bolgár területről. A törökök nem hivatalosan csinálják, csak “nem veszik észre az elindulókat”. Ugye emlékszünk, Magyarország sem dobálhatja át a menekülteket Szerbiába? Nehogy valaki azt gondolja, hogy én támogatom az ellenőrizetlenül flangáló menekülteket. Kell az ujjlenyomatvétel és adataik rögzítése, stb. Fontos a menekült státusz elbírálása is. Elfogadom, hogy az országok többsége alkalmas az életre, így az onnan ideérkezők csak egyéni elbírálás alapján kaphatnak menekült státuszt, aki pedig nem kap azt vissza kell toloncolni. Nem azért mert nem egyenlő minden ember, vagy mert nincs joga egy élhető élethez. hanem azért, mert jelenleg az Európai Uniónak meg kell oldani egy komoly menekült kérést, amit a szírek és észak-irakiak jogos igénye jelent. Valószínűsítem, hogy ez elérheti a 2 millió menekült befogadását és oltalomban részesítését. A másik kétmilliót kéne Törökországban, Egyiptomban, Jordániában és Libanonban tartani, ha lehet. Illetve elosztani a világban, ha találunk együttműködő partnereket. Egyébként vannak, még ha kevesen is. Új-Zéland több ezer közel-keleti befogadására tett ígéretet, bár azt nem tudom hol áll az ügy. Uruguay is befogadott bő száz embert. Elfogadom, azért ez közel sem nagy segítség összességében, még ha valamennyi befogadó ország megérdemli a köszönetet. Szóval, irániakat, pakisztániakat, bangladesieket, stb. simán vissza lehetne küldeni. Van azért még jó pár menedék esélyes régió az (Szomália, Afganisztán). Itt egy pillanatra kilépek a gondolat folyamból. Például az irániak! A perzsa fiatalok tömegesen nagyon mások, mint a közel-keleti régió több más országában. Egyrészt a fiatalok aránya magas az országban és kevés a munka, de a képzettek aránya is hatalmas. Irán az egy főre eső diplomások versenyében a világ első öt országában végez. Vezetésük minél inkább Amerika ellenes volt, annál inkább nyugatos a többség. Ez a rövid kitekintő csak a beilleszkedési szempontból kisebb nehézségű rész előfutára kívánt lenni.
    Visszatérve az eredeti gondolatmenethez a törökökkel együtt kell működni, miközben Ők sem tudják teljesen megakadályozni a menekültek beáramlását (bár már volt elszórt, egyéni próbálkozásuk, néhány géppisztoly sorozattal, lett is botrány belőle).

  • OKdoki

    Nagyon messze vagyunk még a beilleszkedés problémájától. Hát még a védelmi képességektől. Csak azért mondom, mert van szándékom érinteni azokat a témákat is, de valami sorrendet kéne tartani, hogy az először jelentkező probléma megoldhatóságától haladjunk. Fontos leszögeznem, akár itt a közepén, hogy elfogadom és megértem honfitársaim és az EU polgárainak félelmét a terrortól. Magam is félek, és félnék attól ha engem vagy családomat fenyegetnék közvetlenül, mondjuk a Metrón vagy valahol túszként. Ez nem bűn. És bár ez is félelem (ami agressziót szül, ahogy már említettem), értelmesen átgondolva lehetnek megoldások és ha a félelmünket átgondoljuk akkor hasznosabban is munkára foghatjuk, mint az ilyen önérdekes “hányás” ami a politikai életben egyre inkább eluralkodik, nem csak nálunk. Sőt, máshol (na hol?) még annyi alapja sincs az idegenekkel szemben érzett gyűlöletnek, mint a muzulmán vallású menekülők esetén, a közéjük keveredett esetleges terroristáktól való félelem, vagy hogy a következő generációik terroristákat is kinevelhetnek, még ha azok nincsenek is sokan, ahhoz azért elegen, hogy megöljenek néhány ezer embert. Szóval, ez a téma sokkal fontosabb, hogy elintézzük a magunk “provinciális” magyar módján, egy kis hányással a parlamentben vagy valamelyik tévében öt perc alatt. Folyt. köv!

  • OKdoki

    Tehát a falak nem tudják megakadályozni emberek áramlását? Attól függ mit állítunk mögé. Izraelben a fal hatékonyan megakadályozza a beáramlást. Mondjuk, nem ilyen szögesdrót, hanem a berlini falra emlékeztető, komoly fegyveres őrséggel védett építmény. És ami fő, az őröknek valóban tűzparancsa van. Mi van ha a tenger felől érkeznek behatolók? Nincs fal. Az izraeli partiőrség feladata feltartoztatni az érkezőt, mondanom sem kell, hogy akár fegyverhasználattal. Teljesen átjárhatatlan? Nem. Több, mint tízezer menekülő érkezett a múlt évbe úgy, hogy a katonák beengedték Őket az országba. Kik? Főleg afrikaiak, és elsősorban muzulmánok. A zsidó bevándorlást nem számítják ebbe bele. Jelenleg Izrael is “gondba” van, mivel csak ideglenes oltalmat szándékozik adni nekik, de nem tudja Őket továbbküldeni.
    És a fal Mexikó és az USA határán? Hát, ugye Trump végig akarja építeni, mert a részleges falat nem találja kellően hatékonynak. Az a helyzet, hogy Mexikónak érdeke együttműködnie az Egyesült Államokkal. Úgyhogy, mexikóiakat könnyű visszatoloncolni, de az összes dél-amerikai országba visszaküldhetnek bárkit, ahogy a nemzetközi jog ezt meg is engedi. Így a fal szerepe az átjutás megnehezítse, és az elfogás megkönnyítése lesz. Jelenleg csak Kubába nem küldenek vissza senkit, de már ezen is szigorítottak egy ideje. Ahhoz amerikai területre kell lépnie. A Kubába visszaküldötteket már nem fenyegeti komoly retorzió. Már magyar oldalakon is felhívták a figyelmet, hogy 1980-ban bő 125 ezer kubai menekült érkezett az országba, amikor Castro egy rövid időre “kinyitotta” a határokat. Kiderült, hogy a börtönökből kemény köztörvényes bűnözőket is áthajtottak. Nagyot emelkedett a gyilkosságok száma Floridában. Volt példa arra, hogy terhes anyától úgy rabolták el az autóját, hogy a hasába kést vágtak. Meghalt Ő is és a gyermeke is. Muzulmánok? Válaszoljak? Ugye nem kell? Kemény volt, de a néhány hónap alatt a hatóságok úrrá lettek a helyzeten és visszaküldtek 3000 komoly bűnözőt Castonak, aki visszafogatta Őket, mentek vissza a dutyiba. Az azonban látszott, hogy a magyar újságírás “provinciális”, tájékozatlan. Ugyanis ezzel egyidőben kezdődött a salvadori polgárháború. 1980 és 1990 között, amíg tartott 1 300 000 salvadori érkezett az USA-ba. A Reagen adminisztráció nehéz helyzetbe került, de kitartott a befogadás mellett. A Kubaiak, bizonyos értelemben ipari tanulók voltak a salvadori maffiához képest. Kaliforniában volt börtön, ahol csak salvadoriakat tartottak fogva. Az 1990-ben véget ért polgárháború alkalmat adott arra, hogy az elítélteket, akik még nem kapták meg az állampolgárságot (sokan voltak, hiszen először csak oltalomban részesültek) visszaküldjék a hazájukba.
    És ne felejtsük a spanyol enklávékat Marokkóban, Ceutát és Melillát. Mindkettőt kerítés védi, még a tengerbe is benyullik vagy százméter hosszan. Ez már régóta így van. Ez EU mégsem panaszkodik. Miért? Összefogtak Viktor ellen, mi? Nem. A kérdés rendezett, Marokkó visszafogadja azokat akik átmásznak a kerítésen. Mivel kis terület így jól védi a spanyol határőrség és szinte mindenkit elkapnak aki átjut papírok nélkül. A marokkóiak útlevéllel, de régota vízum nélkül beléphetnek a városállamokba és munkavállalási engedélyért is folyamodhatnak. Nem is Ők szoktak ide bemászni, ugyanis a spanyol kompokra nehéz megfelelő papírok nélkül feljutni. A két város pedig nem alkalmas hosszabb idejű tartózkodásra, azaz csak szállodában, az utcán alvókat visszaviszik Marokkóba.
    Visszatérve, lehet kerítést emelni (már van) a török-bolgár-görög szárazföldi határon, de ez csak a probléma megoldásának egy eleme. Nevezetesen, hogy valamilyen szinten ellenőrizni lehessen a papírok nélkül érkezőket, akik a tilosban akartak átkelni. A megoldás ennél sokkal több elemet kell, hogy tartalmazzon.

  • OKdoki

    Az EU eddig nem toloncolta vissza pakisztániak, stb. országok lakóinak hadait? Dehogy nem! Pakisztánt azért nevesítettem, mert a kétezres évek végén évente egyszer-egyszer leszállt egy európai szélestörzsű gép Ferihegyen, amelyik a Magyarországról kitoloncolt pakisztániakat vette a fedélzetére, a szabad helyekre, a többi országból kitoloncolt pakisztániak mellé. Ha valaki óhajtja megkereshetem valamelyik magyar Spotter oldalon az egyik A330-ast, ami azt hiszem 2011-ben járt itt utasok felvétele céljából?

  • OKdoki

    Szerintem, eljutottunk odáig, hogy mindenféle érzelemtől mentesen kijelenthetjük, bizonyos számú menekültet be kell majd fogadni az EU-nak. És ez a szám nem lesz majd alacsony, bár ez a csúcs csak ideiglenesnek tűnik. Évtizedekig meg sem közelítette a számuk a mostanit, érthető okokból ez most megugrott. Van rá esély, hogy lesz még ilyen, de reméljük lesz elég idő a jelenleg érkezettek beillesztésére. Mert nem mondom azt, hogy ez nem jelent kihívást, és hogy ez mindég sikeres. Mit lehet ennyi emberrel csinálni? Vagy ahogy mondani szokták, a Merkel idehívta Őket, ez az Ő hibája, legyen az Ő gondja. Ide hívta Őket? Az emberek nem emlékeznek még a magyar hírekre sem? Érdekes, addig senki nem mondta, hogy Merkel hívta, amíg a miniszterelnökünk ki nem jelentette, hogy csak kerítés építésével lehet megállítani a tömeget. “Ide ne jöjjenek”. Erre jött a hír, hogy a Kancellár kijelentette a szíriai menedékkérők menekültnek számítanak és be kell fogadni Őket. Valójában csak ténymegállapítást tett, az előzőekben levezetett okok miatt. Bár ennek volt további bátorító hatása is, szerepe alig értékelhető. Akkorra Magyarországon már majd százezer ember érkezett és nem kis részük tovább is haladt, mindenféle regisztráció nélkül. A Balkánon, illetve egy schengeni övezetbe tartozó országban (Görögország) ennél már többen voltak épp úton. Nem kellett ahhoz semmit se mondani, hogy a törököknél élő menekültek ismerősöktől hallják, többen elértek nyugat-európai országokba és nem utasították ki Őket. Törökországnak láthatóan érdeke, hogy a rá nehezedő nyomást csökkentse. Nem hiszem, hogy ezért hibáztathatnánk. Főleg nem Mi, akik sehány menekültet sem akarnak befogadni, és azoktól akik bejutnak az országba a lehető leghamarabb megszabadulunk úgy, hogy nyugat felé engedjük Őket, mondjuk ez a természetes szándékuk is, így nem is kell tevőlegesen hozzájárulni. De, ellentétben Törökországgal, ránk nem csak a nemzetközi, de az EU-s és a schengeni jog, illetve megállapodás is vonatkozik. Így a nálunk regisztrált menekülteket (ami a fele sem a valós átáramlóknak) vissza lehetne küldeni. Amikor a miniszterelnökünk retorikája az együttműködés ellenes lett ebben a kérdésben, illetve csak az saját nézőpontját szajkózta a tények megismertetése nélkül, voltak akik belengették válaszul az addig regisztrált huszonötezer menekült visszaküldését. No mindegy, ez csak egy kis magyarázat volt.
    Szóval jó néhány menekült biztos lesz az EU-ban. Mi legyen a követett módszer ekkora tömeg megfelelő kezelésére?

  • OKdoki

    Települjenek le a menekültek Németország és még egy két befogadóbb Nyugat-európai ország nagyvárosai szélén? Megint az “úgy kell nekik” alapon? Újra megjegyzem, elfogadom, hogy ellenérzéseket táplálnak honfitársaim muzulmán menekültekkel szemben. Valóban van kockázata annak, hogy rövidebb, de még inkább hosszabb távon merényletre kerülhet sor. Ez mindenképpen növeli ennek az esélyét, mivel a magyarok csak ritkábban robbantgatnak, mert céljaik elérésében ezt kevesen látják hatékony eszköznek. Annak a kevés magyar szélsőségesnek a pénzügyi támogatása meg csekély. Viszont volt ilyen Magyarországon is, érdekes mennyire szelektív az emlékezetünk. Pl, Aranykéz utcai robbantás (mindegy, hogy ez bűnözői leszámolás, és esetleg egy cseh személy a végrehajtó), amiben három másik ártatlan ember is meghalt a célponton kívül. A budapesti metró robbantás 1989-ben, amit egy nem muszlim magyar hajtott végre, de szerencsére senki nem sérült meg komolyabban. Még voltak robbantási kísérletek, de ebből az egyik fontos lehet. Amikor a Magyarországon keresztül Izraelbe telepölő orosz zsidók buszát érte támadás a Ferihegyi úton. Ez komoly robbantás volt. Két magyar rendőr sérült meg komolyabban, mert a hatása nem a buszt, hanem az azt kísérő rendőrautót érte inkább. Ennek a lényege inkább az, hogy az akkor még erősebben őrzött saját határokon keresztül is meg tudta szervezni az a bizonyos palesztin szervezet az akciót. És bár voltak Magyarországon palesztinok, Ők azért nem egyszerű bevándorlók, hanem itt élő, illetve itt tanuló személyek voltak. De nem is állítom, hogy közük volt a merénylethez, csak azt mondom, simán megszervezhető egy olyan ország ellen is, ahol nincsenek menekültek. Kvázi zsarolás, félelem- zavarkeltés, bosszú bármilyen kijelentés miatt (mondjuk, hogy ezek nem emberek, csak állatok), stb. Ha már félni akarunk valamitől!

  • OKdoki

    Szóval, amennyiben egy összefüggőbb területen lakik sok-sok menekült, mondjuk húsz-harminc nyugati város(ka) szélén, akkor beillesztésük sokkal nehezebb, mivel egy gettót, illetve enklávét alkotnak. A problémák is nagyobbak. Nem furcsa ez. Ismerjük is a helyzetet. Gondoljunk csak a magyar cigányokra. Ennek ellenére jó példák is vannak (pl. a Cserdi), de ott egy elkötelezett irányítóra és munkalehetőségre mindenképpen szükség van. Tény, hogy nyugaton sem mindég mindenhol ikerül megfelelően a beilleszkedés. Bár ez nem kifejezetten vallási törésvonalat jelent. Az már csak egy utolsó közösség formáló erő a leszakadók részére. Az olaszoknak is voltak problémái az Amerikában, az íreknek is Észak-Írországban (pedig oda nem is bevándoroltak). Számtalan keresztény közösség nehezen illeszkedett be. Miközben a muzulmánok között is sokaknak sikerült a beilleszkedés. Érthető, a egymás közelében szeretnének élni a menekültek, de sem munkahely nem állna rendelkezésre szűkebb területen, sem a nyel gyors elsajátítását nem segítené, a kiszolgáltatottabb személyek nagyobb veszélybe lennének, hogy bűnözők, szélsőségesek irányítása alá kerülnek, illetve ezt nehezebben fedezné fel a saját és a befogadó közösség (no meg persze a titkosszolgálatok). Tehát, kisebb csoportokban több helyen letelepülve hatékonyabbnak tűnne az integrációjuk. Ráadásul, még annyira sem borítanák fel a szűkebb közösség egyensúlyát, ezzel is biztosítanák a fő (a befogadó) társadalmi szokások változatlanságát és ezekhez való alkalmazkodást természetes emberi viselkedését tennék hatékonyabbá. Szét kéne osztani a menekülteket. Már csak 440 millió EU-s polgárra (így a britek kilépésével), de ez is kellően alacsony terhelést jelentene egy egy régiónak a kihívások területén. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a menekültek azonnal állampolgárságot kapnának. Ezt a beilleszkedésük szintjéhez kéne kötni, Uniós irányelvek alapján, ami több éves folyamatot jelentene. Van egy pici esély, hogy normalizálódik a helyzet az otthonukban, így az sem lehetetlen, hogy egy érzékelhető részük visszatelepülne, illetve akik nem képesek megugrani a beilleszkedési szintet, azokat vissza lehet majd később telepíteni…..

  • OKdoki

    No de mik is a tapasztalatok a menekültek beilleszkedésével kapcsolatban? Valóban, sok nyugati országban van ellentmondásos tapasztalat, ami olykor jogos olykor megalapozatlan ellenérzést szül velük szemben. Mindég, mindenhol ugyanaz a tapasztalat? Ha már nálunk annyira szeretik a gazdasági bevándorló, migráns jelző pejoratíva jelentéstartalommal való felruházását, adódik a példa, hogy megnézzük mi is a tapasztalat. Nálunk az egyik első és mindmáig erős gazdasági bevándorló közösség a kínai és a vietnami valamint az orosz, de ők jó régóta érkeznek és nem ugrásszerűen. Befogadottságuk és beilleszkedésük jó, a magyarok általában pozitívan viszonyulnak hozzájuk. Tudom felkiálthatnánk “na de a muzulmánok”! Érdekes statisztikák jelentek meg bő egy éve. Bár a statisztika csalóka lehet, de a hétköznapi tapasztalatom (tapasztalatunk?) is egybevág ezzel. Magyarországon sikerült a legjobban a bevándorlók, köztük a muzulmánok beilleszkedése. Hú, ez hogy van? Érdekes ezen kevesebbet polémiázott a magyar sajtó! Elsiklottak felette. Azért, mert számuk viszonylag alacsony, és nem ugrásszerűen érkezetek nagy számba egy kisebb régióba. Ez a megállapítás főleg a muzulmánokra igaz és nem a kínaiakra, bár ez utóbbiak száma sem haladta meg az 1%-ot (hivatalosan) egy adott időszakban a magyar lakosság számához viszonyítva. Kapcsolatuk a helyi lakossággal szükségszerűen élénk. A kínaiak esetében, anyaországukkal jó kapcsolatot ápolunk ami stabil erősen kézben tartott ország, és ezenkívül még egy ország érezheti magát felhatalmazva képviseletükre, az Tajvan, amelyikkel szintén jók a kapcsolataink és lakosságának, politikusainak mentalitása hasonló. A lényeg, van példa arra, hogy itt “nyugaton” a muzulmán lakosság jól beilleszkedettnek számít. Pedig Budapesten egyre érzékelhetőbb jelenlétük. De ilyen példát nem csak tőlünk lehetne hozni. Tény, hogy hozzánk elsősorban ritkásabb folyamban érkeztek menekültek, akik azért akarták elhagyni hazájukat mert az ottani szellemiséggel nem tudtak azonosulni viszont az európaival igen, ráadásul műveltségük is meghaladta az otthoni átlagot. Nem kevés perzsa van köztük, akik ellentétben mondjuk a szaúdiak törzsibb mentalitásával, a nyugatiasabb értékeket preferálják. És van köztük szír is. Szerencsés, mivel a szírek is egy úgymond szocialista, modernista arab diktatúrából érkeztek, ahol a vallástól elégé független világias élet volt a megszokott. Persze, ennyi menekült között mindenféle ember van. A többségük szunnita. Ez önmagában nem jelentene semmit. Mindenesetre, aki a muzulmán világot valami egységes tömbként látja, az nem lehetne messzebb az igazságtól. A síiták nem fognak együttműködni a szunnitákkal az új európai hazájuk destabilizálásában, és fordítva. Hát még a teljesen más irányzathoz tartozó bangladesiekkel, akikek ilyen szempontból amúgy sem szokott probléma lenni. Már mint olyan szempontból, hogy bangladesiek a legritkább esetben vannak a merénylők között. Nem beszélve a nemzetiségi különállástól, mint a kurd-török, stb. Persze ez az ellentét is jelent egyfajta kihívást, de az ide érkezők elsősorban ezt akarják a hátuk mögött hagyni és nyugalomban élni. Az egyéni döntéseket, antiszociális viselkedést ez nem tudja teljesen megváltoztatni, de táptalajt csak egy-egy réteg jelenthet. Mindég, minden nációban lesz néhány hibbant, aki bosszút akar állni ártatlanokon a rajta eset (vélt) sérelmek miatt. Tajvanon az elmulat hat évben legalább négy késes terrortámadás történt, mégsem rettegünk a kínaiaktól (persze érthető okból, nem eszkalálódik a helyzet, nemzetközi fogódzó nincs az hibbantaknak). Alig néhány hete, egy örült halálra szurkált egy gyereket az utcán mire az arra járok le tudták fogni. Egy másik berontott egy iskolába és ott ölt meg (talán) négy gyereket a mosdóban. Egyikben sem volt szerepe az eltérő vallásnak. Mint ahogy számtalan hasonló esetben a világban. Az azonban igaz, hogy jelenleg a szunnita szélsőségesek a világban több helyen az iszlám államon és még néhány terrorszervezeten keresztül szellemi, szervezői és néha anyagi támogatásban részesülnek terrorcselekmények elkövetéséhez.
    A mi feladatunk az, hogy a lehető legnagyobb sikerrel számoljuk fel ezeknek a szervezeteknek az európai csoportjait.
    Miért nem sikerül mindenhol legalább olyan szinten az integráció, mint Magyarországon?….

    • Asidotus

      Magyarország európai szemmel szegény ország. Az a bevándorló, aki itt marad, az tud valamit, mert segélyből, naplopásból nálunk nem tudna megélni. Ezért van az, hogy az itteni, kevés bevándorló be tudott illeszkedni,

  • János Dunai

    BELE SEM KELL NÉZNI .MIERT?MERT ALAPVETŐEN AZ EGESZ A NEMZETKÖZI UZSORAS ZSIDÓ BULI NEMZETKÖZI BUKOTTDOLLÁRMENTÖ TÖBB EVTIZEDRE TERVEZETT AKCIOJA.MONDJUK TÖBBSZÁZ MILLIO POTENCIÁLIS PÉNZFORRAST!! BEHOZATNI AZ EU NEVŰ GYARMATUKRA A HELYTARTÓSAGUK MEGBIZASAVAL DOLLARHITELEKET FELVETETVE FOLYAMATOSAN ES SZINTUGY AZ ÖSSZES EVENTE TERMELÖDÖ ÁLLAMI HASZNOT A MEGBIZOK ZSEBEBE CSURGATNI ELLÁTAS ATKEPZES OKTATAS EGYEBEK CIMEN AMIT A ZSIDÓ UZORAS HORDA CEGEI VEGEZNEK IGY MEGPROBÁLVA VISSZAALLITANI A HATALMUKAT A VILÁGBAN.A MEG NEMETÜL MAGYARUL STB.ÁLMODÓ ZSIDO JÓ HA ESZRETER MERT NEM FOGUNK VALOGATNI HA ELJON AZ IDŐ.MERT UGYE ELFOG KORUSTAGOK?NO MENTSETEK A POFÁTOK MÉG LEHET.HA ELKOTRODTOK MÉG JOBB

    • trisel

      Csak annyit mondok: húzz innen a teljesen eszement virtigli náci üvöltözéseddel!

    • Marty McFúr

      nem szeretek gyűlölködni a neten, de most muszály:
      Te senkiházi vén fasszopó,
      a te időd lejárt, az ostoba fajtád, meg el fog fogyni. a gyűlöletedet használják a globális önző érdekek, és pont olyan rideg hatalmak használnak ki mint akik ellen hiszed hogy a harcod folyik. a te harcod a kisemberek ellen folyik. mint amilyen te és én vagyunk. a vak gyűlöletet terjeszted köztünk, lácreakciót indítva, és egész civlilizáci szenvedéssel teli hanyatlásához fog vezetni. minden esetre takarodj az internetről túl ostoba vagy hozzá

  • OKdoki

    Az integráció, sehol sem egy pillanat alatt megy végbe. Ez mindenfajta befogadott népcsoportra igaz, vallástól, nemzetiségtől függetlenül. Azaz az államalkotó többséggel megegyező nemzetiségű befogadottakra kevésbé vonatkozik, gondoljunk például a határon túli magyarok áttelepülésére. Nyilván az egyik legfontosabb kapcsolódási pont a közös nyelv és annak használati szintje (iskolázottság). Ez egy angol nyelvű európai lakos újvilágba történő települése (USA, Kanada, Ausztráli, Új-Zéland, de akár Dél-Afrika) esetén rögtön széles érvényesülési, egzisztenciális lehetőséget jelent, nem érzi kötve magát egy ottani szűk közösséghez, bárhol újrakezdheti az életét, legyen az mondjuk egy nagyváros gazdagabb vagy szegényebb része egy falú a sivatag határán, bármelyik munkahely, stb. Kezdhetjük is a nagy befogadókkal, amiket fentebb felsoroltam, de hozzá lehet még venni a Dél-amerikai országokat, különösen Argentínát, Brazíliát. Ezekben az országokban is voltak időszakok, amikor a bevándorló közösségek többsége, egy adott területen, szegregálva (szegregálódva) kezdett letelepedni. Gondoljunk az USA-ban letelepülő első nagyobb csoport kínaira a nyugat benépesülése idején. Főleg a kaliforniai régióra összpontosultak a kínai bevándorlók és elsősorban kulimunkákat végeztek, a fehérek nagyfokú lenézése mellett. Előszeretettel alkalmazták Őket a nehéz és veszélyesebb építkezéseken, mint például a vasutak építése, de persze csak a legalacsonyabb rangú munkákban. Ritka kivételtől eltekintve (néhány meggazdagodott képviselőjük) kínai negyedekben éltek még sokáig. Mi van ma? Jó, marad mutatóban kínai negyed, de az ázsiaiak mára az amerikai társadalom megbecsült és mindenhol jelenlevő tagjai lettek. Igaz, a kínaiak és japánok, koreaiak nyeltek és nyeltek. Összevissza nem vagdalkoztak és szinte mindenki szorgalmasnak tartja Őket. Közösségeik is inkább a pénzkeresetről és a biztonságos, még ha mégoly rosszul (nem mind) fizetett munkáról szóltak. Mosodák, kereskedelem, bordélyok, egyebek. Persze, bűnözés volt, de először ez is maguk berkein belül, csak később lépet ki a közösség határain. Ők lettek volna az egyetlenek? Dehogy! Ugyanez mondható el az olaszokról, de akár az írekről is vagy az oroszokról, akik kellően nagy csoportokban érkezetek, hogy ezt a nem irányított sémát kövessék……

  • OKdoki

    És mi történt akkor amikor az olaszok nagy számba érkezetek az USA-ba? Letelepültek a saját kis közösségeikben. Megtartották a bűnözést maguknak? Nem. Ők nem voltak kínaiak. Elég hamar a közösségeiken kívül is megfélemlítették a lakosságot, miközben a saját közösségükön belül zsarolták az ott élőket. Kevesen mertek a maffia ellen vallani, hiszen nagyon erősen függtek az adott közösség működésétől. De ez lassan el kezdett megváltozni. Egyrészt az amerikai kormányzat visszaragadta az irányítást. Határozottan, erősen, de nem rasszista módon. Mivel az olaszok többsége nem volt bűnöző megítélésük is javulni kezdett, ráadásul oda költözhettek az országba ahova akartak. Újabb területeken nyíltak gyárak, ez lehetőséget biztosított arra, hogy kiszabaduljanak a bűnözők ható és látóköréből. Új életet kezdhettek akár máshol. Bár volt akinek megfordulhatott a fejében, de elsősorban nem úgy néztek rájuk, mint a bűnözőkre hanem, mint új kollégára, új szomszédra. Újra hangsúlyozom, értem az ellenszenv alapját, amely mindnyájunkat megérinthet, ha egy elve arabnak kinéző muzulmán költözik a szomszédba. Mégis kérnék minden gondolkozásra képes értelmes embert, játsszon el a következő gondolattal, ha még nem tett volna hasonlót. A legkevésbé ellenséges környezetet veszem alapul. Kivándorol Angliába egy kisebb városba letelepülve. Ott a leendő angol munkatársai kedvesen fogadják. Megdicsérik, hogy milyen elkötelezett, pedáns. Elismerik, hogy gyorsan tanul. Bemegy a pékhez aki elbeszélget vele, honnan jött. Megdicséri, hogy milyen jól beszéli a nyelvet, így x hónap után. Az óvodában-iskolában a gyerekeit jól fogadják, a szomszéd gyerek áthívja tanulni a lurkókat. Kirándulni mennek. Várják a feleségét a közösségi megmozdulásra, hogy süssön magyar édességeket, jótékonysági alapon. Vagy teszem azt, a férjet elhívják a helyi önkéntes tűzoltó versenyre. És ekkor felszáll a buszra, ahol egy paraszt szidja a magyarokat, hogy takarodjanak haza. Mi lenne akkor? Semmi! Nem sok embert zaklatna ez fel. Azt mondanák, hogy egy helyi hibbant. Persze könnyű dolga lenen egy magyarnak, nincs ráírva, hogy magyar. De ha rá is lenne írva, egy ilyen inzultusnak csak pillanatnyi hatása lenne. Mi lenne viszont akkor, ha az először megszerzett munkáját évek múlva elvesztené? A munkatársai mindig is lenézték, és ezt érzékeltették vele. Kisé gyanakodva méregették mindenhol. Nem ige tudott beszélgetni senkivel. Ilyen helyzetben már mindent személyed elleni támadásnak látsz. Azt is ha valaki elfelejt köszönni. Ez a tanmese egy mondatban is összefoglalható. A közösség része vagy vagy nem? Ha a közösség része vagy nem akarod bántani a közösséget. Akárki jön oda hozzád, hogy a nemzetiségedre vagy a vallásodra hivatkozva, azt kérje, hogy bántsad a környezeted. Ha félsz egy csoportól akkor a közösség védelméért fogsz folyamodni. Persze, ez elsősorban a rendőrséget jelenti, és itt bejön az a képbe, hogy mennyire bízol a rendőrségben, de akkor is valamilyen módon menekülni akarsz a rád telepedő csoporttól. Legyen az maffia vagy szélsőséges hitszónok, aktivista. Fontos, hogy legyen kihez fordulnod egy támogató és védelmező közösségben…

    • Balogh Balázs

      a Rózsadombra nem költöznek menekült arabok, ezért nekem és a többi olvasónak nem kell belegondolnunk :)

      • OKdoki

        Szerintem, kezdd az elejéről! :)

  • OKdoki

    Átjár az érzés, hogy folytatnom kell a témát, már csak azért is, mert jelenleg napi szinten foglalkoztatja az embereket, a frissebbnél frissebb eseményeivel. Nem utolsó sorban pedig azért, hogy írásban beszéljem ki magamból az engem is foglalkoztató gondolatokat. Ez egyfajta összegzése azoknak, sőt még inkább egy nyilvános “napló”, hiszen így van értelme.
    A legutóbbi öt németországi támadásból hármat egyértelműen a jelenlegi bevándorlók közül követett el egy-egy személy. Egyet, egy kettős állampolgár, aki már ott született és egy német is agyonlőtt egy orvost, mielőtt magával végzett. Ilyenkor mindnyájunkban felmerül “ez velem is megtörténhetne”, és ez így természetes. Nyilván a német támadó esete kevésbé érint meg minket, ha csak nem vagyunk orvosok, de ez is nagyon csekély valószínűséggel bírna. A többinél két esetben egyértelmű volt az iszlám terroristák gondolati hatása, a tevőleges viszont elégé kétséges. Az iszlám terrorizmus egyre inkább egy brand, a devianciával küzdő főleg muszlim egyének számára. Közben Japánban is és Franciaországban is történt egy-egy támadás. Az előbbi is érdekes! Tökéletesen beleillik a deviáns, “magányos farkas” képébe, ami a titkosszolgálatokat leginkább kihívás elé állítja. Csakhogy, egy japán volt az elkövető, akit bár inspirálhattak a mostanában bekövetkező események, sem nem volt köthető hozzájuk (vallásilag, stb.), sem nem érinti meg a világot, mert a legtöbb ember szemében egy alig ismert kisebbséget ért támadás, nevezetesen, sérült embereket. “Hát, az meg nem vagyok, így engem nem is érinthet ez a csúnya esemény.”, mondhatnánk, és egyébként érzelmi kötődés szempontjából igazunk is lenne. A francia keresztény templomban elkövetett támadás, azonban tökéletesen beleillik a mostanában elhatalmasodó érzésre, amely a vallások közötti háborút vizionál, és a kevésbé mértékadó gondolkodók, politikusok vezérfonala is lett. Ha valaki értelmét látná, a vallási háborúról értekezni, ám tegye, de én nem fogok. Bőven elég annyi, akinek a fejében vallási háború él, és úgy cselekszik, az vallási háborút folytat, akinek meg nincs ilyen kép a fejében az nem. Igen, az iszlám oldalán ma többen fogékonyak erre, de itt nálunk a keresztényeknél is megvan a táptalaj. Hozzá kell tenni, hogy én érzékelek egy erős frusztráltságot a muzulmán országokban, nyilván a történelmi útkeresés buktatói és a megszokott társadalmi teljesítmény értékelési sémák miatt, amelyekben többük is rosszul szerepelne. Nagyon elterjedtnek tűnik (legalább is innen), hogy a felelősöket, csak önmagukon kívül keressék. De meg kell jegyeznem, hogy ez nálunk sem ismeretlen, sőt felerősödött az utóbbi években. Trianon emléknap, stb.
    Apropó, ezt nem tudom kihagyni: “Két (buddhista) szerzetes zarándokúton vesz részt, amikor az egyik városban egy hatalmas pocsolya egyik oldalán egy csinos nőt vesznek észre aki, láthatóan a ruháját féltve, nem tud átkelni az átellenes oldalra. Ezek a szerzetesek nem érinthetnek nőt. Mégis az egyikük odalép és az ölébe veszi, majd átviszi a pocsolyán és lerakja a túloldalon. Megérkeznek esti szállásukra, alig beszélnek. Nyugovóra térnek, majd az éjszaka közepén a másik felrázza az egyiket. Miért vetted a nőt az öledbe, hiszen a szerzetesrendünk ezt tiltja? Ja, te még mindég azt a nőt cipeled!”
    De térjünk vissza a terrorizmushoz! Szóval a bevándorlók között lehetnek terrorra hajlamos emberek. Természetesen. Eddig sem gondolta ezt másképp semmilyen értelmes ember. Európa mindenképpen nyakába veszi ezt a terhet. Bár nem lehet megjósolni, mekkora áldozatot jelent, csökkenteni elengedhetetlen és lehetséges is. De mennyire? Ez bizony jó kérdés, és lehet, hogy az egyik fontos kulcsa. Kezdjük a számunkra legfontosabb kérdéssel. Ha bármilyen politikai irányzat elkötelezett a menekültek erős szelektálásának irányában és a lehető legtöbbet elutasítja, az csökkenti a terrorizmus veszélyét? Igen. Rövid távon mindenképp és hosszú távon is valószínűbb a csökkentő hatás, ha ugyanazokat a körülményeket feltételezzük egy adott országban, társadalomban, mondjuk ötven éven keresztül. De ugyanazok lesznek a körülmények ötven éven keresztül? Bizony, ez is jó kérdés! Majdnem mindnyájan szeretjük az állandóságot, csak nem gondolunk bele, hogy az mit is jelenten. Szerintem most kezdjük el kibontani!
    Miért van az, hogy a hatvanas évek első generációs muszlim bevándorlói nem követtek el terroristának minősített támadásokat?
    Sőt, kezdjük még előrébb! Miért engedett be ilyen bevándorlókat ez a laza erkölcsű, szeleburdi, liberális, eltévedt, saját vesztébe rohanó nyugat? Minden országnak megvolt a maga indoka, de a ma nagy iszlám közösségekkel rendelkező országok, mint Franciaország, Anglia elsősorban volt gyarmatairól engedett be állampolgárságot nyert személyeket, ugyanis ez volt az utolsó kedvezmény amit mindképpen meg kellet adniuk, hogy megmaradjanak egy közösség. Igen, volt munkaerő igény is, de ez sem a franciáknál, sem az angoloknál nem jelentkezett annyira erősen, mint a németeknél, illetve a skandinávoknál esetleg egyik másik helyen. A németek nem gondoltak a családtervezésre? Érdemes elgondolkodni azon, hogy a Franciáknál a mai és az akkori értelemben is konzervatív de Gaulle volt az államfő. A németeknél, meg Adenauer és Ludwig Erhard volt a kancellár, akik a CDU színeiben indultak. A nagy problémájuk minimum három részből állt össze. Nagy emberveszteség a háborúban, rohamléptekkel meginduló gazdaság, az USA, Kanada, Ausztráli, és még néhány ország erős munkaerő elszívó hatása. Másrészt, leereszkedett a Berlini Fal. A szakmunkások, mérnökök egy tetemes része már elment. Mi legyen? Nálunk mi legyen, hogy elment alig 5% magyar az elmúlt években. Mit tudunk tenni?
    De térjünk vissza az elejére! Az első generáció hálás volt, ráadású többnyire születő munkahelyekre hívták Őket. Elfelejtették a hálát? Néhányuk tán igen, de sokan maguk tesznek feljelentést a Szíriába utazni szándékozó gyerekük ellen. Nyilván a hétköznapi tapasztalatai is sokat változtattak rajtuk. Kár lenne azt feltétezni, hogy a nyugati országok lakóinak (meghatározó) többsége befogadó. épp úgy gyanakvó, előítéletes, otromba, zárkózott, stb. Persze, lehetnek kivételek. A hivatalos politikát értelmes egyetértésben művelték a politikusok, de ezért is hosszan kellett dolgozni. Miért bolondultak meg a következő generációk? Sok oka van ennek, az imént elkezdett fejtegetésen felül. A legkülönösebb az, hogy eddig figyelmen kívül hagytuk azt, hogy nem a nyugati országok társadalmi szokásai változtak nagyot, hanem a technológia. Beléptünk az “információs társadalomba”. Ez a kilencvenes években kezdődött és ez sok mindenre hatással van a világban. Rögtön meg is jegyzem, mielőtt valaki erről és ennek visszafordítási lehetőségeiről akar polemizálni, ezt egy evolúciós ugrásnak látom az emberi faj számára, ami sok problémát, de sok megoldást is jelent (akár az atomkorszak), csak megfelelően kell hozzá alkalmazkodni és élni vele. Enélkül úgy sem tudunk belépni a hosszan életképes intelligens civilizációk közé az univerzumban. Persze, lehet, hogy ez is egy gyors véghez vezet, de legalább megvillantja a lehetőséget. Folytatom!

  • OKdoki

    Szóval, szakértők véleménye, hogy a világháló és a közösségi oldalak kedveznek a deviáns viselkedésű embereknek egy “ernyő” csoportosulás alatt átvenni egy ön és közpusztító viselkedési mintát, ezzel átélni az ego, a közösség, stb. érzését. Mivel megfogalmazni sem tudom jól, szakértője sem vagyok a témának, lépjünk is tovább. Tény, hogy a technológia kínál megoldásokat is. Ezek rendre megfelelő újragondolását kívánják a személyes tér, magánélet, szabadság kérdéskörének, de ha még oly nehéz kérdések is, lehet ezeket jól, humánusan, az egyének szabadságának fontosságához méltón kezelni, megfelelő biztosítékokkal a rendszerben. Azonban ezektől a modern eszközöktől sem várhatjuk el a tökéletes biztonságot.
    Meglepő, de most értem a mondandóm lényegéhez. Kezdjük újra! bejöttek ezek az emberek és mit lehet velük csinálni? Például, az afgán menekült baltás támadó a német vonaton Magyarországon lett regisztrálva. Ha itt maradt volna, akkor nem támad ártatlanokra? Á, sajnos ez valószínűtlen. Azonban, ez nem a kérdés kezelése. A válasz lehetőségeinkre kéne koncentrálni. Ebben a konkrét esetben számított volna, ha mérlegelve a körülményeket, Őt kiutasíthatónak bélyegzik és eszerint járnak el. És a sok-sok egyéb eset? Nagyon sokan itt élnek már régóta, illetve itt születtek az elkövetők közül. Hova utasítson ki az EU helyi állampolgárokat? Vegye fel a kapcsolatot szülei őshazájával? Mondjuk a franciák próbálják Algériába áttelepíteni a muzulmánok meghatározó, vagy legalább a nem megfelelően beilleszkedett részét? Mi az esélye annak, hogy ez menne? Szerintem, aligha tetszene ez Algériának, hogy mondjuk 2 millió embert francia állampolgárt oda akarnak telepíteni. Ha menne is, ezért kérnének valamit. Egy várost, mondjuk 20 milliárd Euróból. Érdemes ezt a számot is ízlelgetni, de ez csak az egyik összetevő. Hogyan határoznák meg, hogy ki nem illeszkedett be? Jó, vannak akik egyértelműen kilógnak, de még a támadok között is volt olyan aki kevéssé tűnt vallási fanatikusnak korábban. Hogy mást ne mondjak a nizzai ámokfutónak, még vállalkozása is volt Franciaországban. Mi lenne akkor, ha a család beilleszkedettnek tűnik, de van egy gyerekük aki ifjonti hévvel és valami frusztráció rossz kezelése okán később magányos támadó lesz? Tehát akik maradnak, azok nem nevelhetnek ki “magányos farkas” típusú támadókat? Jó, feltételezzük, hogy létezik olyan kormányozni hajlandó erő, aki így is a teljes kitelepítés mellett dönt. Tisztán csak elméleti alapon. Tudja valaki, hogy ez mennyi ideig tartana? Én sejtem. A Portugálok 1974 nyarán adták fel teljesen Angolát július elejétől november elejéig tartották fenn a légihidat, majd 400 000 menekülő portugál állampolgár számára. Ehhez is az kellett, hogy szinte semmit nem vihettek magukkal. Csak néhány bőrönd. Nem kétséges, hogy néhány millió ember kitelepítése évekig tartana. Addig is fokozná az ellenállást, radikalizáná a többieket, szétszóródva Európában. Nonszensz. Tudom, vannak pártok, vezetők akik egyszerű megoldásokkal “házalnak”. Mi az? Mondja el! Nem nagyon látok értelmesebbet, mint a beilleszkedésbe fektetett energia. Bármily nagy feladatnak tűnik, ehhez megvan a jogi, erkölcsi támogatás, és a többi megoldás még drágább is, vagy nem is létezik, az eleve helyi muzulmán állampolgárok részére.
    Egyébként az egyszerű megoldásokat sokan sokfelől (mindenféle pártreferenciával) reklámozzák. itt van a jeladó. Jaj, ennek a francia támadónak ki lett kapcsolva napközben, amikor közlekedhet megfigyelés nélkül! Micsoda hanyagság! Bolondok ezek a francia rendőrök! Miért az autokrata államok rendőrei nem tennének ilyet? Mit számít? Ha nem követi mindenhová egy rendőr kibiztosított fegyverrel, akkor jeladó ide, jeladó oda, simán besétálhat a szomszédos templomba és belevághatja a konyhakést néhány ártatlan és készületlen, védtelen emberbe. Ez a rendőri megfigyelés persze működne, ha minden ország tartana plusz 10-20 000 rendőrt erre, de még ekkor sem lenne tökéletes a védelem. Elítélni vagy lelőni az el nem követett bűnért nem lehet. Épp most van erre példa az Egyesült Államokban. Az a fiú, el lett ítélve mert Szíriába akart utazni és a török hatóságok elkapták. Miért nem zárták börtönbe, Hát, ha valakinek nem rövid az emlékezete és egy picit utána is néz a dolgoknak, a Charlie Hebdonál merényletet elkövető Kouachi fivérek például börtönbe kerültek ezért, még sok évvel ezelőtt. Pont ezt tartják a radikalizálódásuk utolsó lépcsőfokának. Ott kerültek olyan szélsőségesek hatás alá akik konkrét segítséget adtak a merénylethez. Előtte csak forrófejű, vallásos nevelést nem kapó, intézeti gyerekek voltak, sikeresebb beilleszkedési előjelekkel. A fiatalabb fiú, kifejezetten hálás volt a francia hatóságoknak, hogy nem engedték elmenni Őket Szíriába. Na ennek a jutalma volt a az a bőrtőnév.
    Az Aarhus modell: http://www.npr.org/sections/health-shots/2016/07/15/485900076/how-a-danish-town-helped-young-muslims-turn-away-from-isis?utm_source=facebook.com&utm_medium=social&utm_campaign=npr&utm_term=nprnews&utm_content=20160715
    Bár ha valaki azt hinné, hogy most a tökéletes megoldást látom ebbe, az tévedne. Ez csak egy, de fontos eleme a probléma megoldásának.
    Ami tény, minket kevésbé fenyegetnek ezek az események, mert valamennyire a periférián vagyunk. Ha mégis fenyegetnének, azok olyan kérdésekből is fekednak, mint az előbb említett információs társadalom, a határok könnyebb átjárhatósága. Ebből következik, hogy “mi” nem tudunk komplex rendszerekben gondolkodni, miközben egy ilyen világban élünk. Úgyhogy nem “nagyszerű” politikusaink a megoldás kulcsai, hanem a szerencsénk. A világ attól még elénk is állítja ezeket a kihívásokat, előbb vagy utobb. Jobb lenne együttműködni a többiekkel és a mások tapasztalatából megszerezni a tudásunkat. Segítséget is kapnánk. Nyilván, az együttműködés nem csak abból az irányból erre, hanem fordítva is kell, hogy működjön.