PODCAST

„Ez a Fidesznek így jó, ahogy van” – a választás és a választási csalás volt a téma legújabb podcast-adásunkban

2022. február 23. 2023. szeptember 6. 4 percp

Hiába állapították meg a nyomozó hatóságok, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt csak azért létesítettek többen fiktív lakcímet a Baranya megyei Csebényben, hogy ott egy adott személyre leszavazhassanak, a Fidesz-kormány által elfogadott törvénymódosítás miatt ez ma már nem számít bűncselekménynek. Ezért a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást többrendbeli közokirat-hamisítás miatt több személlyel szemben. Ez a precedens értékű „ítélet”, és persze a közelgő országgyűlési választások adták az aktualitását legújabb podcast-adásunknak, amelyben Döbrentey Dániel Választási Jogi Program koordinátorral, a TASZ munkatársával, valamint László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével beszélgettek az Átlátszó újságírói, Katus Eszter és Zubor Zalán.

A törvénymódosítási javaslatot, amelyre hivatkozva a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást, több más javaslattal együtt tavaly ősszel nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt. Azonban nem ez az egyetlen módja annak, hogy befolyásolhatóak legyenek a választási eredmények.

A beszélgetés során így szó esett a választás napját megelőző csalási lehetőségekről (voksturizmus, manipuláció a választókerületek határaival, manipuláció a levélszavazatokkal) és a választás napján gyakori taktikákról (buszoztatás, láncszavazás, stb).

Arra a kérdésre, hogy a voksturizmus hány szavazóval hozhat többet, László Róbert így válaszolt:

„(…) Harminckét településen 4-5 ezer ember lehet, aki kifejezetten ezzel a céllal van bejelentve fiktív lakcímeken. Most már nem fiktív, mert ma már a lakcímtől nem is várjuk el, hogy valódi legyen. (…) De én el tudom képzelni, hogy tízezres nagyságrendről beszélünk. Viszont ami az úgynevezett billegő körzeteket illeti, nem ez volt a motiváló erő. Jellemzően az ukrán határ környékén vannak ezek a települések, ahol sokan vannak, illetve román határ menti települések is vannak, és alig van néhány olyan település, ami ennél beljebb helyezkedik el. És ezek azért jellemzően olyan választókerületek, ahol egyébként a Fidesznek a jelöltje egész biztosan elhozza a mandátumot így is-úgy is. Úgyhogy »csak« listás ágon hasznosulnak ezek a szavazatok érdemben.”

A választókerületek manipulálását László Róbert így ismertette:

„Tereld minél kisebb választókerületekbe a sajátjaidat és minél nagyobb választókerületekbe az ellenfeleidet.”

Miért? Mert a kisebb valasztókerületben kevesebb választópolgár tudja megválasztani az ugyanolyan mandátummal bíró egyéni kepviselőt, mint a nagyobb választókerületben, ahol sokkal több választó dönt a mandátumról.

A 2011-ben újrarajzolt választókerületek a korábbi két választáson kevésbé befolyásolták a végeredményt, de az idei választásokon akár döntő szerepe is lehet. A Political Capital szakértője így fogalmazott:

„a kerülettérkép-manipuláció az nagyon nyilvánvalóan a mindenkori jobboldali pártoknak kedvez. Ezek persze elavulhatnak az évek során, 2011-ben rajzolták meg, átalakul a pártrendszer, kicsit kockázatos, hogy ez merre billen el, de az elég valószínű, hogy a baloldali pártoknak ez soha nem lesz kedvező.

Az is igaz, hogy ez csak szoros eredménynél számít. 2014-ben, 2018-ban semmi hatása nem volt a végeredményre a kerülettérképnek, most viszont szoros eredmény néz ki, és ennek az a hatása, hogy egy-két-három százalékpontos ellenzéki előnyt még vissza tud billenteni ez a kerülettérkép.”

Térképek a választópolgárok 2022-es számáról

„A levélszavazók viszont – ha szóba hozhatom –, ott halottak vannak a névjegyzékben konkrétan… Ez nem véletlenül van így. Ez a Fidesznek így jó, ahogy van. Nekik az a kincs, hogy valaki egyszer már regisztrált, és nem akarják azt, hogy minden egyes választás előtt újra kelljen egy ilyen adminisztratív akadályon átmennie a külhoni magyaroknak, és ezért nem hozza meg ezt a pontosítást, hogy minden választás előtt meg kéne erősíteni a regisztrációt. Ezt nem teszi meg. Egyszer regisztrált valaki, az tíz évig jó” – mutatott rá László Róbert.

Arra viszont, hogy a 2018-as választást befolyásolta-e a rendszer leállása, mindkét szakértő nemmel válaszolt. Ugyanakkor a kampánycsend tekintetében már különböző álláspontot képviseltek.

A teljes adás meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Apple Podcasten, Player.fm-en és további helyeken.

Kövess minket Anchor.fm-en, hogy ne maradj le a további adásokról!