
A pilismaróti bányanyitási botrányról beszélt Zimre Zsuzsa a Klubrádióban
A lakosok nem támogatják a kavicsbánya nyitását, ezért a kormányhivatal szeretné visszavonatni a beruházó környezetvédelmi engedélyét.
Nemrég írtuk meg, hogy nyertünk a Kúrián, így nincs több időhúzás, a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították a debreceni Alföldi Nyomdát. Cikkünk szerzője a Klubrádió reggeli műsorában beszélt az elhúzódó per és közérdekű adatigénylés részleteiről.
Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptemberében kérte ki kollégánk közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től (KELLO). Az állami tulajdonú cég a tankönyvrendelést ma már egyedüli szereplőként biztosítja az iskolák számára. A kért adatokat nem kaptuk meg, – abszurd módon csak a vételár nélküli kitakart szerződést akarták 17 600 forintért elküldeni – , ezért perre ment. Az ügyet első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is megnyertük. Innen pedig nincs tovább, a kúriai döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a nyomda vételárát.
A debreceni Alföldi Nyomda megvásárlása azért volt ennyire fontos az államnak, mert a magyar tankönyvek 80 százalékát ott gyártják, az ingyenes tankönyvekkel pedig széles körben tud kampányolni a Fidesz.
Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.
Cikkünk szerzője, Zsilák Szilvia a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának május 25-i adásában beszélt az ügy részleteiről. Kollégánk beszámolt arról, miért indította az Átlátszó a pert: a vételárból kiderülhet, hogy az államnak mennyi adófizetői forintot ért az ingyenes tankönyv bebiztosítása.
A Klubrádió műsorvezetője, Para-Kovács Imre a pereskedés részleteiről is kérdezett. Zsilák Szilvia elmondta, hogy a Kúria is nekünk adott abban igazat, hogy az állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál sem veszíti el a közpénz a közpénz jellegét.
„Közérdekű adat kiadása iránti igény elbírálása során a főszabály a közérdekű adat nyilvánossága, a korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni. A kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság állami vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodik akkor is, ha saját, üzleti bevételekkel is rendelkezik, ezért a gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű” – olvasható a kúriai döntésben.
Továbbá a KELLO érvelésével szemben a Kúria szerint nincs jelentősége annak, hogy az adatokat a felperes milyen okokból, esetleg „újságírói célokból” igényli. Munkatársunk elmondta azt is, hogy a KELLO-nak összesen 300 ezer forint perköltséget kell fizetnie, az állami cég időhúzásának így végül az adófizetők látták kárát.
A lakosok nem támogatják a kavicsbánya nyitását, ezért a kormányhivatal szeretné visszavonatni a beruházó környezetvédelmi engedélyét.
A Baranya megyei Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne, a kármentesítés érdekében mégsem tesznek lépéseket.
A dokumentumokból kiderül, hogy magyar diplomaták jelentettek újságírók, köztük kollégáink külföldi szakmai útjairól a Külügyminisztériumnak.
Kovács Zoltán egy látványos videóban tavaly bezárta a kiállítás kapuit, de a beszámolóból kiderül, hogy a közpénzégetés idén is folytatódik.