A napelemstopról és a benzinárstop-stopról beszélt Fülöp Orsolya a SpiritFM-en

A benzinársapka december 6-ai hirtelen kivezetése kapcsán energiaügyekkel foglalkozott a SpiritFM Nagykép című beszélgetős műsora. A december 9-ei adásban a benzinárak és az üzemanyag-ellátási gondok mellett egyéb energiaügyi kérdésekről is beszélgettek kollégánkkal a műsorvezetők, Németh Róbert és Hont András.

Magyarország energiapolitikája az elmúlt évtizedekben nem a zöld energiafordulatról szólt, sem papíron, sem pedig a gyakorlatban. A magyar politikusok, döntéshozók hagyományosan elsősorban orosz atomerőműben és orosz földgázban gondolkodnak, bármi más csak ezek után, mintegy mellékesen szokott szóba jönni. Ha egyáltalán.

A szélerőművek telepítését például praktikusan még 2016-ban megtiltotta a kormány. A napelemek eddig jobban jártak: főként az uniós támogatásoknak köszönhetően Magyarországon is meredeken növekedett a napenergia-hasznosítás az elmúlt években, és mára jócskán túlléptük azt a szintet, ami 2015-ben még egy zöld energetikai forgatókönyvben is merész gondolatnak tűnt. Ugyanakkor ennek is véget vetett a kormány nemrégen hozott határozata, ami bizonytalan időre megtiltotta, hogy napelemeket csatlakoztassanak a hálózatra.

 

A döntés enyhén szólva meglepett mindenkit. Tényszerű, hogy a magyar villamosenergia-rendszer évtizedek óta súlyosan alulfejlesztett. Olyannyira, hogy például az egyik hazánkban is jelen lévő nagy áramszolgáltató külön nemzetközi egysége követi nagy érdeklődéssel a magyar helyzetet, mert a rendszer várakozásaik szerint pár éven belül várhatóan teljesítőképessége határára ér. A szolgáltató számára izgalmas kísérleti terepet biztosítunk annak tesztelésére, hogy a hálózati fejlesztések elmaradása esetén milyen kisebb léptékű, innovatív megoldások segítségével lehet elkerülni majd a teljes krachot.

Ugyanakkor két éve Palkovics László (akkori) energiaügyekért felelős miniszter még 6000 megawatt napelemre számított 2030-ig, idén október elején pedig 8500 megawattra 2025-ig. A napelemstop október 13-ai bejelentése után viszont már Palkovics is szembefordult saját magával, és azt nyilatkozta, hogy „a magyar hálózat nincs abban az állapotban, hogy ilyen gyors ütemű napelemkapacitás-fejlődést le tudjon követni”. Hogy mi változott meg gyökeresen egy hét alatt, arról csak találgatások folynak.

 

Mindemellett az adásban szó esett még az atomenergia szerepéről, illetve az atomerőművek kockázatairól is. Ezek között első helyen említettük, hogy az emberiség még sehol a Földön nem találta ki a radioaktív hulladékok megfelelő elhelyezésének és kezelésének módját, hogy az több százezer évig tartó sugárzása alatt se szennyezze el a környezetet.

További kockázat Magyarországon, hogy Paks alatt egy földfelszíni elmozdulásra képes törésvonal húzódik. Ahogy az Átlátszó korábban feltárta, a földrengésveszélyről szóló kutatási eredményeket az MVM PaksII Zrt. nem mutatta be megfelelően az illetékes hatóságnak, amikor a Paks II telephelyet engedélyeztette.

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit | atlatszo.hu

Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.