médiaszereplés

A nők elleni erőszak emelkedő számairól beszélt a Klubrádióban Szopkó Zita

A rendőrségtől közérdekű adatigénylés útján megszerzett adataink bizonyítják, hogy a nők ellen elkövetett kapcsolati erőszak helyzete nem javult Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené őket. A témáról Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának március 10-i adásában.

Nőnapi cikkünkben bemutattuk, hogyan alakult az elmúlt években a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények számai azóta, hogy a kormány úgy döntött, a magyar nőket kiválóan meg lehet védeni anélkül, hogy követnék a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezmény előírásait.

A rendőrség adatai alapján elmondható, hogy 2021-re a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma közel duplájára nőtt a 2019-es adatokhoz képest. A sértettek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában. A női sértettek elleni erőszakos esetek háromnegyedében az aktuális házastárs, élettárs volt a tettes.

Nem védi meg a magyar nőket az erőszaktól a kormány különutas módszere | atlatszo.hu

A kormány szerint a magyar nőket kiválóan meg lehet védeni anélkül, hogy követnék a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezmény előírásait. A most megszerzett adatok azt bizonyítják, hogy a nők ellen elkövetett kapcsolati erőszak helyzete Magyarországon semmit sem javult, amióta a parlamenti fideszes többség 2020-ban nyilatkozatban utasította el az egyezményt.

A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint azonban a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él bánatalmazó párkapcsolatban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem kerül a rendőrség látókörébe.

Cikkünk egyik szerzője, Szopkó Zita a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának március 10-i adásában beszélt a részletekről.

 

Az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról, röviden az Isztambuli Egyezmény 2011-ben született. Magyarország 2014-ben ugyan aláírta az egyezményt, de a mai napig nem ratifikálta, vagyis nem ültette át a magyar jogrendbe. Várhatóan a közeljövőben nem is fogja, ugyanis 2020-ban a parlament kétharmados többséggel megszavazta a ratifikálás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot.

A műsorban arról is szó esett, hogy milyen indokokkal utasítja el a kormány az egyezményt, illetve mik a „különutas” magyar áldozatsegítés hiányosságai a szakértő szerint.

Megosztás