médiaszereplés

A titkos kórházi várólistákról beszélt Szopkó Zita a Klubrádióban

Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakoznak betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték kérdőíves felmérésünket. A nem hivatalos várólisták létezését egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette. A részletekről Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának augusztus 4-i adásában.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista nyilvántartás annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. A listára kerülés menete, hogy az orvos megállapítja a műtét szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.

A felmérésünkre érkezett válaszok alapján ugyanakkor feltártuk, hogy több esetben a várólistára kerülés feltétele egy előzetes, nem hivatalos listára való kerülés volt, amelyen akár kétszer annyian is sorakozhatnak, mint a hivatalos nyilvántartásban. A nekünk nyilatkozó három beteg az orvosától azt a tájékoztatást kapta, hogy felvették őket a várólistára, mégsem kaptak esetazonosítót – vagyis a hivatalos listán nem szerepeltek, mint várakozók.

Jelentős eltéréseket vettünk észre az érintettek tapasztalatai és a hivatalos statisztika között. Egy dél-dunántúli, lágyéksérv-műtétre váró betegnek például fél-egy éves várakozást mondtak, a NEAK adatbázisa szerint ugyanakkor ilyen beavatkozásra átlagosan másfél hónap alatt kerültek sorra a betegek az elmúlt 6 hónapban, a legtöbb dél-dunántúli intézményben jellemzően kevesebb mint 20 nap alatt.

Egy egészségügyi területen dolgozó szakember megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek, a „valós számok ott vannak a fiókban.”  Elmondása szerint szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ez pedig nem mindig egyezik meg azzal, amit hivatalosan leadnak a NEAK felé.

Cikkünk egyik szerzője, Szopkó Zita a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának augusztus 4-i adásában beszélt a részletekről.

 

A műsorban arról is szó esett, hogy a kormány tíz év alatt közel 60 milliárd forintot fordított a várólisták csökkentésére. Legutóbb tavaly született kormánydöntés arról, hogy a koronavírus-járvány miatt feltorlódott várakozók számát a járvány előtti állapotra állítsák vissza, erre a célra összesen 13,6 milliárdot különítettek el.

A kiemelt várólista-csökkentési programra azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány alatt a halasztható egészségügyi beavatkozásokat hazánkban is felfüggesztették, az ellátatlan betegek száma így egyre nőtt. Bár a NEAK szerint a pandémia során tapasztalt értékekhez képest csökkent a várakozók száma, áprilisban még így is 103 százalékkal volt magasabb a betegek száma, mint a járvány előtt.

Kollégánk kiemelte az adásban, hogy a várólisták kapcsán nemcsak a hosszú várakozási idő a probléma, hanem az is, hogy nagyon nagy, akár több száz nap eltérés is lehet a betegek várakozási ideje között az egyes intézményekben ugyanannál a műtétnél.

Megosztás